Ennek is köszönhető, hogy évek óta sikerrel ellensúlyozzák a gyerekek rossz családi hátterét. Mégis kérdéses, mi lesz az iskola sorsa, mert az elvándorlás miatt néhány év alatt drasztikusan csökkent a gyerekek száma - írja az Abcúg.
A korábbi listánk alapján a gyulaházi iskola hátránykiegyenlítés szempontjából az ország legjobban teljesítő intézményei között van. Összesen 181 iskola szerepel a listán, a szabolcsi iskola azzal tűnik ki közülük, hogy az elmúlt öt évben matematikából négyszer, szövegértésből pedig ötször felelt meg a feltételeknek.
Drámaian magas a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek aránya - derül ki az Oktatási Hivatal 2017-2018-as tanév első félévére vonatkozó adataiból. A Magyar Nemzet azt írja, a köznevelési törvény szerint veszélyeztetettnek az a tanuló számít, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
Nem hagyták lemorzsolódni a nehéz sorsú gyerekeket. A fokozott figyelem oka nem más, mint a gyerekek rossz családi háttere - írják. Kevés az értelmiségi család, a szülők zöme munkanélküli vagy közmunkás. Arra is van példa, hogy a szülők egyikének csak alapfokú végzettsége van.
2004-ben az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) támogatásával elindítottak egy projektet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. A helyben Szőlőszem néven futó integrációs programnak köszönhetően évente minden rászoruló tanuló után normatív támogatást kapott az iskola.
Fejlesztették a pedagógiai munkát; az alsós osztályokban külön óraszámot biztosítottak a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek felzárkóztatására. A 20-22 fős osztályokból átlagosan ez 10 gyereket érintett.
Feltétel volt, hogy a rendes tanórákon nem szegregálhatták a rosszabb helyzetben levő gyerekeket, minden osztályban meghatározott arányban kellett lenniük hátrányos helyzetű tanulóknak. Az integrált oktatás jegyében egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a csoportmunkára, hogy a nehéz sorsú gyerekek együtt tanuljanak a jobb képességűekkel.
Az iskolának saját fejlesztőpedagógusa van, illetve minden héten gyógypedagógus jár ki hozzájuk. A legnagyobb kihívást mégis az jelenti, hogy évről évre egyre kevesebb a gyerek, és ezzel párhuzamosan romlik a tanulók családi háttere is. A kétezres évek elején még közel 300 tanulója volt az iskolának, egy évfolyamon több osztály is volt.
A befogadó nevelést és a hátrányos helyzetű tanulókat támogatja az Oktatási Hivatal (OH) Esélyteremtés a köznevelésben című új programja - közölte a hivatal. A közlemény szerint a 2020-ig tartó, 4,29 milliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló program célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a befogadó nevelés támogatása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és munkaerőpiaci esélyeinek növelése.
Most azzal küzdünk, hogy legyen önálló első osztály. Tizenketten iratkoztak be, és ezzel még jól is állunk” - mondta Baráth Sándor, az iskola igazgatója az Abcúgnak.
Összehasonlításképpen: idén 22-en, tavaly 29-en ballagtak el.
A gyerekszám csökkenésének legfőbb oka, hogy az elmúlt években rengetegen mentek el a környékről. A legtöbben Budapestre, a Dunántúlra vagy pedig külföldre költöznek. Nem megoldás, hogy a szomszédos falvakból hozzanak át gyerekeket, mert mindenhol ragaszkodnak a saját iskolához.
Ahol megszűnik az iskola, ott megáll az élet."
Az oldal szerint megpróbálnak előnyt kovácsolni a kedvezőtlen tendenciából, és kihasználni, hogy a csökkenő létszám miatt több figyelem és idő jut a gyerekekre. Az is sokat számít, hogy szem előtt vannak a gyerekek, nyomon tudják követni, mi történik a velük, hiszen a faluban mindenki ismert mindekit. Talán ez is oka, hogy az elmúlt 30 évből alig emlékeznek olyan esetre, amikor valaki nem fejezte be az általánost.
Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Veszélyeztetettnek azok a diákok számítanak, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
