Mit kell tudni a középiskolai felvételiről a sajátos nevelési igényű diákoknak?

A középiskolai felvételi kapcsán sok lépést be kell tartani, számos információt fel kell jegyezni, megnéztük, hogy mire érdemes figyelni a sajátos nevelési igényű diákoknak.

  • Eduline

Korábban utánajártunk, hogy mi a pontos menete a középiskolai felvételi eljárásnak a nyolcadik osztályos diákok esetében, és azt is megnéztük, hogy mit kell tennetek, ha már középiskolába jártok, de szeretnétek átjelentkezni egy másik iskolába.

Milyen szabályok vonatkoznak a sajátos nevelési igényű tanulókra?

A középfokú felvételi eljárás során a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra speciális értékelési szabályok vonatkoznak, melyek az illetés szakértői bizottság véleménye alapján jönnek létre – áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Az SNI-s tanulókra vonatkozó felvételi követelményeket egyedileg határozzák meg. A középfokú iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell külön a hozzá jelentkező SNI tanulók esetében a saját felvételi eljárásában alkalmazott speciális elbírálási szabályokat.

Ha a kiválasztott középfokú iskola a felvétel feltételeként előírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a tanulónak és szüleinek még az írásbeli vizsgára való jelentkezés előtt tisztáznia kell az iskolával azt, hogy a helyi speciális szabályok és a szakértői véleményben foglaltak alapján szükséges-e a tanuló részvétele az írásbeli vizsgán (egyik vagy mindkét tárgyból). Előfordulhat, hogy az iskola a központi írásbeli vizsga eredménye nélkül is, esetleg pl. csak a matematika vagy csak a magyar nyelv eredményének figyelembe vételével; vagy valamely tantárgy tanulmányi eredményének duplázásával bírálja majd el a felvételi jelentkezését.

Az SNI-s tanuló továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolától kérheti a központi írásbeli vizsga alóli felmentését, az írásbeli vizsgát szervező középiskolától nem. Ha a tanuló felmentést kap az egyik vagy mindkét vizsgatárgy írásbeli vizsgája alóli, akkor az azt jelenti, hogy a központi írásbeli vizsga eredményei helyett más módon mérik fel a tanuló tudását, és bírálják el felvételi jelentkezését. Ilyenkor minden esetben a kiválasztott iskola igazgatója dönthet arról, hogy a saját felvételi eljárásában ezt milyen módon tudja figyelembe venni.

Ha több iskolát is megjelöltök a felvételin, akkor intézményekként más és más lehet a döntés. A felvételiző SNI-s tanuló jelentkezhet a központi írásbeli vizsgára, és ha így úgy dönt, akkor ebben az esetben a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell a tanuló adottságaihoz, a tanuló a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó kérelmet nyújthat be.

Az SNI-s tanuló a központi írásbeli vizsga során az alábbi kedvezményekre lehet jogosult:

  • időhosszabbítás
  • az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz használata
  • a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés

Hogyan készülhettek a középiskolai felvételire?

A végzős általános sulisok első nagyobb megmérettetésére 2021. január 23-án kerül sor, ezen a napon 10 órától írják ugyanis a diákok a központi írásbeli felvételi vizsgát. Mutatjuk, hogyan lehet gyakorolni a januári felvételire.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.