Középiskolai felvételi 2025: ilyen feladatok, témakörök lehetnek a központi írásbelin magyarból

Évfolyamtól függetlenül január 18-án 10 órakor írják a diákok a központi írásbelit magyarból és matekból. Mindkét feladatsorra 45-45 percetek lesz, amivel 50-50 pontot szerezhettek. Ez azonban nem olyan könnyű feladat, hiszen nem egy hagyományos tesztről van szó, ahol csak és kizárólag az iskolai tananyagot kérik számon. A központi írásbeli ugyanis méri a középiskolához szükséges készségeket és kompetenciákat is, így sokszor a tanultakat újszerű, néha egészen furcsa módon kell alkalmaznotok.

Ezt pedig jól mutatják az átlagpontszámok is. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint 2023-ban magyarból

• 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők: 35,7 pontot
• 6 évfolyam gimnáziumba jelentkezők: 35,4 pontot
• 9. évfolyamra jelentkezők: 33 pontot

szereztek, de 2024-ben még ennél is gyengébb eredmények születtek a központi írásbelin magyarból,

• 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők: 30 pontot,
• 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők 30,3 pontot
• 9. évfolyamra jelentkezők: 28,5 pontot

értek el.

Az Eduline-nak a 2024-es központi írásbeli után azt mondták a nyolcadikosok, hogy a magyar feladatsor feladataiban, szerkezetében nagyon hasonlított a korábbi évekhez, így aki készült, azt túl nagy meglepetés nem érhette.

A hatodikosok és a negyedikesek szerint a magyar feladatsor volt a nehezebb, emiatt többen alig vagy nem fértek bele az 45 percbe. Volt, akinek már nem jutott ideje a fogalmazásra.

45 perc alatt 10 feladat

A 45 perc valóban nem túl sok 10 feladatra, úgyhogy évfolyamtól függetlenül szövegértést és fogalmazást biztosan kaptok. Ez utóbbinak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a legfontosabb megállapításokat bekezdésekre tagolva ki tudjátok fejteni, és mellesleg közben a helyesírásra és az igényes szóhasználatra is figyelnetek kell. Ha például a fogalmazásotok nem éri el a minimális mondatszámot, akkor az egész feladatra nulla pontot kaptok.

Szövegértést is érdemes gyakorolnotok. Az eddigi évek feladatlapjai alapján nagyjából egy egy-másfél oldalas irodalmi vagy ismeretterjesztő szöveget kell elolvasnotok, és ezzel kapcsolatban kell kérdésekre válaszolnotok.

A többi feladat az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az alábbi témákat, témaköröket érintheti magyarból.

8 osztályos gimnáziumba készülőknél:

• helyesírás (a cselekvést, történést kifejező szavak idejének írásmódja, magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése, j hang jelölése, a mondat helyesírása, személy-, állat-, egytagú földrajzi nevek, a „tj”, „lj”, „dj”, „nj”, „dt”, „ts” betűkapcsolatból származó összeolvadást vagy hasonulást tartalmazó szavak, a tulajdonságot kifejező szavak fokozott alakjainak írása)
• hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, egyjelentésű szavak)
• betűrend és elválasztás
• szólások és  közmondások
• összetett szavak felismerése, alkotása
• az élőlények, tárgyak, gondolati dolgok, a tulajdonságot kifejező szavak és azok fokozott alakjainak, valamint a mennyiségeket kifejező szavak és azok fokozott alakjainak felismerése, csoportosítása jelentés alapján
• cselekvést, történést kifejező szavak felismerése, a múltban, jelenben és jövőben zajló cselekvések, történések megkülönböztetése
• mondatvégi írásjelek helyes használata (pont, kérdőjel, felkiáltójel)

6 osztályos gimnáziumba készülőknél:

• helyesírási alapelvek
• betűrend, elválasztás
• szavak szerkezete (szótő, toldalék, képző, jel, rag),
• hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, azonos alakú, több jelentésű szavak, hangutánzó, hangulatfestő szavak),
• állandósult szókapcsolatok (szólás, közmondás),
• magánhangzó-törvények (szavak hangrendje),
• mássalhangzó-törvények (részleges hasonulások, teljes hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kiesés)
• páros rím, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, párhuzam, ellentét, allegória, fokozás, túlzás, megszólítás.

9. évfolyamra jelentkezőknél:

• különféle megjelenésű és típusú szövegek megértése,
• a helyesírási, nyelvhelyességi szabályoknak és a szövegtípusoknak megfelelő szövegek alkotása (elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés),
• a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás,
• kommunikáció és tömegkommunikáció, a tömegkommunikáció műfajai (reklám, hír, hirdetés, apróhirdetés),
• szóképzés,
• szóösszetétel, az összetett szavak helyesírása,
• szószerkezetek (alárendelő: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős; mellérendelő: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető).
• mondatfajták azonosítása a közlés szándéka szerint,
• az egyszerű mondat típusai, szerkezete, helyesírása,
• a szórend és a mondatjelentés kapcsolatának vizsgálata,
• mondatrészek elemzése
• a művészi szöveg stilisztikai-poétikai sajátosságai (például rím, ismétlés, metafora, allegória)

Azt jó, ha tudjátok, hogy a központi írásbeli feladatlapjait minden esetben gyakorló pedagógusokból álló bizottságok állítják össze, akik nem részesítik előnyben semelyik jelenleg is forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem.

A központi írásbelire december 2-ig tudtok jelentkezni.