Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Rétvári Bence közösségi oldalán azt írta, hogy „Lannert Judit az óvónőktől tudakolja, melyik kisgyerek játszik a nemi hovatartozásától eltérően. Viszik be a genderszemléletet már az óvodákba is.”
A KNDP frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a 3-6 éves gyerekek óvónőitől azt tudakolják az oviKRÉTA rendszerben, hogy az óvodás kislány vagy kisfiú mennyire követi a nemi hovatartozásának megfelelő szerepet a játékokban.
Mindezt természetesen a szülők tudta nélkül. Sem a hozzátartozókat, sem a szakmát, se a nyilvánosságot nem tájékoztatták, hogy mi zajlik az óvodákban. Egyáltalán milyen felhatalmazás alapján gyűjtenek ilyen genderszemléletű adatokat egy országos állami nyilvántartásban a gyerekekről?
-tette hozzá Rétvári, akinek a bejegyzésére nem sokkal később Lannert is reagált.
Lannert Judit a posztjában kifejtette, hogy a „KDNP frakcióvezetője ugyanis egy olyan, a nemi identitás kifejeződésére is rákérdező óvodai kérdőívet próbált meg félremagyarázni, amelyet már 2021 óta, tehát az ő államtitkársága idején is alkalmaztak és kiküldtek az óvodáknak.”
Megjegyzem, szakmailag helyesen, mert a nemi identitás játékban történő kifejeződése a kognitív, szociális és érzelmi fejlődés meghatározó mérföldköve. Fejlődéspszichológiailag hozzá tartozik a gyermek identitásának kialakulásához. Azért fontos rákérdezni, mert ezzel lehet ellenőrizni, hogy megvan-e a gyermek identitása, így a pedagógus kap egy fontos visszajelzést arról, hogy milyen módon és hol tart a gyermek fejlődése. Ha úgy tetszik, ez tehát pont az ellenzék által kiforgatott és rémképként használt „genderszemlélet” ellentéte.
-hangsúlyozta Lannert a bejegyzésében, majd megjegyezte, hogy nem tudja, „mi a szomorúbb, Rétvári Bence mindezt tudva gátlástalanul hazudik, vagy ha úgy lehetett hosszú évekig felelős államtitkár, hogy szakmailag lövése sincs semmiről. Még arról sem, hogy az ő államtitkársága idején is használták a kérdőívet, amit most támad.”
Egyébként azt is érdemes megjegyezni, hogy kérdőív gyerekenként 229 kérdést tartalmazott. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
A szabad játék elsődlegessége, a digitális nevelés, a rugalmas iskolakezdés és a neurodiverzitás is szóba került az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megújításáról tartott szakmai egyeztetésen. A részt vevő óvodapedagógusok a délutáni foglalkozások jövőjéről, valamint az új szakmai elvek megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekről is kérdeztek.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
