Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
„A kormány újabb kérdőívet küldött ki a szülőknek a KRÉTA rendszeren keresztül, melyben egyes kérdések fontos változásokra utalnak, ugyanakkor a részleteket és a kontextust a kérdőív nem magyarázza el.” – olvasható a Szülői Hang közösség sajtóközleményében. Azt is kiemelték, hogy a kérdések kontextusának hiánya miatt a szülőknek vaktában kell válaszolniuk és a későbbi következmények pedig ismeretlenek.
A kérdőívből a Szülői Hang három kérdést emelt ki a sajtóközleményükben:
1) Véleménye szerint a gimnáziumi felvételi eljárás során érdemes lenne-e az országos kompetenciamérés eredményeiből is pontot számítani, illetve figyelembe venni a tanulmányi eredmények számításakor? – Támogatom a kompetenciamérések eredményeinek figyelembevételét, mert növelné a felvételi és az értékelés objektivitását. – A jelenlegi eljárás megfelelő.
2) Amennyiben elérhetővé válna egy országos és/vagy vármegyei rangsor az általános iskolákról és a gimnáziumokról, figyelembe venné az iskolaválasztás során? – Igen, a rangsort figyelembe venném az iskola kiválasztása során. – Nem rangsor alapján választok/választottam iskolát.
3) Az utóbbi hetekben a gondoskodáspolitika területén jelentős vita bontakozott ki egyes politikusok intézménylátogatási tervei kapcsán, a kérdés azonban a köznevelés területén is aktuális. Az Ön álláspontja szerint indokolt-e a (nem oktatáspolitikával foglalkozó) politikusok óvoda- és iskolalátogatása? – Nem indokolható a politikusok óvoda- és iskolalátogatása, zavarja a tanítást. Az óvodákban és az iskolákban csak a pedagógusoknak és a gyerekeknek van dolga, politikusoknak nincs. – Álláspontom szerint bárki látogathatja akár tanítási időben is az iskolát, óvodákat, akár a politikusok is.
Az első két kérdés némi aggodalomra adhat okot az iskolák és a gyerekek szempontjából egyaránt, ha tényleg bevezetésre kerülnének, fogalmazta meg a közösség.
Kiemelték, hogy a kompetencia felmérések lényege elveszne ezzel a lépéssel, hiszen így a gyerekekre nagyobb nyomást helyeznének a jobb teljesítmény elérése miatt. Illetve ezzel csak még inkább rontanák az esélyeiket, hogy azokba a gimnáziumokba jussanak be, ahova a központi felvételi során jelentkeztek.
A gimnáziumokba való bejutás kapcsán már történt nehezítés, hiszen a kormányzat az idei felvételi eljárás során az állami gimnáziumoknak minimumponthatárt ajánlott, amelyet sokan el is fogadtak és alkalmaztak.
„Az iskolák működését nagyon sok szempont szerint lehet megítélni, az iskolák nem rangsorolhatóak egyértelműen. A pedagógusok munkáját már csak azért is nehéz számszerűsíteni, mert nagyon sok függ attól, hogy kik kerülnek be az adott iskolába, és adottak-e a személyi és tárgyi feltételek, amelyek biztosítása a kormányzat feladata lenne. Jelenleg a kritikus mértékű országos pedagógushiány akadályozza a minőségi iskolai munkát. Olyan nagy a pedagógushiány, hogy emellett nem lehet értelmes rangsorolást felállítani.” – fűzték hozzá a közleményükben a második kérdéshez.
A harmadik problémás kérdés kapcsán így nyilatkoztak:
„A parlamenti képviselőknek fontos feladata lenne, hogy szükség esetén meglátogassák az állami intézményeket, és ezáltal ellenőrizzék a közszolgáltatások – köztük a közoktatás – működését. Természetesen nem propagandalátogatásokra van szükség, de az állami intézmények működése nem maradhat rejtve a választott képviselők – és rajtuk keresztül a közvélemény – elől.”
Korábban többször is küldött a kormányzat megkérdőjelezhető kérdéseket tartalmazó kérdőívet a szülőknek. Az ezekből készült eredményeket azonban azóta sem közölte, és a Szülői Hang erre vonatkozó adatkérését elutasította, pedig közérdekű adatokról van szó. A közösség ezután bejelentést tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az ezzel kapcsolatos vizsgálat pedig azóta is tart.
