18 óráig tartó iskola, a tanárok iskolai mobilhasználata, pedagógussztrájk – csak néhány olyan témakör, amelynek kapcsán a Belügyminisztérium kíváncsi a szülők véleményére. A kérdőív a tanárhiánnyal egyáltalán nem foglalkozik.
"A beérkezett válaszokat későbbi döntéseink során figyelembe vesszük" - olvasható a Belügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyből kiderül, hogy a BM az oktatás minőségének javítása érdekében ismét online kéri ki a szülők, a pedagógusok, és az iskolaigazgatók véleményét. Tavaly egyébként 75 ezer pedagógus és 130 ezer szülő élt a nem mindennapi lehetőséggel.
Az OM azonosító nyomában
A kérdőívet ebben az évben is online formában lehet kitölteni. Az ehhez szükséges linket - nem kattintható formában - a KRÉTA rendszerben egy üzenetben küldték el a szülőknek. Ha valaki megugorja a szerkeszt-kijelöl-másol- beilleszt szintet, újabb problémával találja szembe magát, mert meg kell adnia az iskola OM azonosítóját, amit valljunk be, elég kevesen tudnak fejből. Erre a központi tájékoztatás szerint csak a válaszok kiértékelése miatt van szükség, a szülőt és a diákot nem lehet beazonosítani.
Mennyire leterhelt a gyerek az iskola miatt?
Ha a szülő még ezen a ponton sem tántorodott el a kérdőív kitöltésétől, akkor ezután indulhat az igazi móka. Az első oldalon rögtön két kérdésre kell válaszolni: hányadik évfolyamon tanul a gyerek, majd 1-től 5-ig skálán kell osztályozni, hogy mennyire szeret iskolába járni.
Utána, mint derült égből a villámcsapás, egy gyors igen - nem választás következik: egyetért-e a szülő azzal, hogy kikérjék a véleményét a köznevelés aktuális kérdéseivel kapcsolatban. Aki eddig eljutott a kérdőívben, egyértelmű, mit fog bepipálni.
Aztán egy újabb hajtűkanyarral a diák iskolai leterheltségével kapcsolatban kell nyilatkozni. (Ilyen jellegű kérdés egyébként tavaly is volt.) Akik szerint az iskolai követelmények leterhelik a gyereket, meg kell jelölniük, mi ennek az oka. A kérdőívben az alábbiak közül lehet választani:
Arról nincsen szó, hogy az otthoni tanulásra fordított idő vagy a követelmények összefüggésben lennének a tananyag mennyiségével.
Utána pedig arra kell válaszolnia a szülőnek, hogy „jár-e magántanárhoz a gyermeke annak érdekében, hogy az iskolai követelményeket megfelelő szinten tudja teljesíteni?” Az igen-nem mellett itt például nincsen olyan opció, hogy néha, ha segítségre van szüksége, vagy a központi felvételi előtti hónapokban.
A kérdőívben az iskolai számonkérések is csak feltorlódnak vagy teljesen egyenletesen oszlanak el. Ebben az esetben sokkal pontosabb képet lehetne kapni, ha például egy ötös skálán kellene jellemezni a dolgozatok, feleletek eloszlását.
A szülőnek arra is kell válaszolnia, hogy egyetért-e azzal, hogy a gyerek felügyeletét az iskolának 18 óráig kell biztosítani, majd azt is meg kell jelölnie, hogy erre az intézményben van-e lehetőség. Hogy ez mondjuk mikori kezdést jelent a gyakorlatban, arra a kérdőív nem tér ki.
Demonstráló pedagógusok
Az iskolaőrök, a tanár-szülő kapcsolattartás után a kérdőív idén is kitér a pedagógussztrájkra. Tavaly egyébként a minisztérium eredményei szerint ez volt a legmegosztóbb kérdés különösen azért, mert gyerekek is részt vettek benne.
Akkor a minisztérium úgy fogalmazott, hogy a szülők nagy része egyáltalán nem akart foglalkozni a témával.
A mostani kérdőívben a „felvezető” kérdés csak arra kíváncsi, hogy a szülőnek mi a véleménye arról, ha a tanárok sztrájkolnak. A következő azonban szinte sugallja melyik választ kellene bejelölni.
Egyetért azzal, hogy a jogszabályban meg nem engedett munkamegtagadásban részt vevő pedagógusokat felelősségre vonják?
- szerepel a kérdőívben, amire az igen és a nem mellett a nem tudommal is lehet válaszolni.
A tanárok, iskolaigazgatók kérdőívéhez hasonlóan az iskolai mobilhasználat is a kérdések között szerepelt. Igaz, ezt jelenleg minden intézmény a saját házirendjében szabályozza. A szülőktől is megkérdezték, hogy iskolaidőben használják-e a tanárok magáncélja a telefonjukat.
Az utolsó résznél a kérdőív megadja a lehetőséget, hogy a szülő felvessen bármilyen olyan problémát, amely nem szerepel a kérdések között. Például ide lehet beírni, hogy ha hónapok óta nem szaktanár tartja az órát.
A kérdőívvel kapcsolatban a Szülői Hang a lapunknak küldött közleményében úgy fogalmazott, hogy a manipulatív módon megfogalmazott kérdések alkalmasak arra, hogy a szülőket az oktatás jobbításáért küzdő pedagógusok ellen fordítsa, ugyanis a kérdésfeltevés ki van ragadva a kontextusból, és nem lehet rá jól válaszolni.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
