A minisztérium szerint több mint 130 ezren küldték vissza a szülői konzultációs kérdőívet. Megjöttek az eredmények is.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Belügyminisztérium legutóbbi kérdőívében, melyben a szülők véleményét kérdezték az oktatásról, előkerült a tanártüntetések témaköre is. A minisztérium a kérdésben azt sugallta, a tanárok vonják be a diákokat a hónapok óta tartó béremeléssel kapcsolatos tiltakozásaikba.
A minisztérium eredményei szerint ez volt a legmegosztóbb kérdés a demonstráció volt, különösen az, hogy gyerekek is részt vettek benne. "A szülők nagy része egyáltalán nem akart foglalkozni a témával" - állítják.
"Példaértékű párbeszéd zajlott" - jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, majd hozzátette azt is, nyáron és ősszel a pedagógusokat kérdezték meg.
A szülők a legnagyobb problémának azt érzik, ha van az osztályban magatartásproblémákkal küzdő gyerek - állítja a minisztérium. A válaszadók 40 százaléka szerint egy-két ilyen van egy osztályban; 18 százalék szerint kettő-négy; 7 százalék szerint ötnél is több.
A gyerekek egy-három órát töltenek a házi feladatok végzésével; 22 százalék mondta azt, hogy kevesebb mint egy órát. A különórával kapcsolatos kérdésre sokan nem válaszoltak, de aki igen, 24 százalék mondta azt, hogy jár magántanárhoz a gyereke.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
