Azt feltételezik, hogy a kormány azt akarja, hogy többen jelentkezzenek a szakképzésekbe.
Több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot – írta meg értesülései alapján a Népszava.
Ahogy korábban mi is megírtuk október végén a felvételi tájékoztatók közzététele után; a Klebelsberg Központ tájékoztatása alapján a tankerületek ajánlására gimnáziumba azok kerülhetnének be, akik legalább 50 pontot elértek a központi felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályok esetén az ajánlott minimumponthatár 60 pont, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokban pedig 70.
Ezzel kapcsolatban tegnap megjelent cikkben a Népszavának azt nyilatkozta a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter, hogy ezt mindenképp tanácsos tényleg csak ajánlásként kezelni, hiszen nem konkrét jogszabályról van szó.
Ezzel szemben például a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium - amely szeptemberben két hatosztályos gimnáziumi osztályt indít - idei felvételi tájékoztatójában az olvasható, csak azok a tanulók kerülhetnek be a felvételi rangsorba, akik az írásbeli vizsgán legalább 70 pontot elértek. A Toldy tavalyi tájékoztatójában ilyen megkötés még nem szerepelt. Hasonlóan járt el a XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium is – írta meg a hírportál. A 6 évfolyamos képzésekre a 100 pontból legalább 70-et, a 4+1 évfolyamos nyelvi előkészítőre 60 pontot kell elérni ahhoz, hogy a felvételizők bekerülhessenek a rangsorolásba.
A Budapest II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium esetében is hasonló a helyzet, annyi kivétellel, hogy itt a 4 évfolyamos képzéseknél az ajánlott ponthatároknál is szigorúbbat húztak, 50 pont helyett 55 pontot kell elérni.
A fővárosi Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium tájékoztatójában az olvasható, hogy a nyelvi előkészítő osztálynál „elvárt követelmény”, hogy a jelentkezők központi írásbelin elért pontszáma legalább 60 pont legyen. Ugyanakkor hozzátették: az iskola dönthet úgy, hogy behívja szóbelizni azt a tanulót is, akinek az összesített írásbeli pontszáma nem éri el a 60 pontot.
A Szülői Hang Közösség oldalán többen jelezték a helyzet abszurditását. Egy bejegyzésben egy szülő ki is fejti, hogy 2017-ben a lánya 60 ponttal jutott be egy 6 osztályos gimnáziumba, kiváló eredményekkel érettségizett és 480 ponttal jutott be jogi egyetemre. A mostani követelmények alapján viszont nem kerülne be a gimnáziumba.
Többek között ilyen esetek miatt is indított a civil szervezet nemrég egy tiltakozó petíciót. Szerintük a ponthatárok bevezetése miatt csökkenhet a gimnáziumi férőhelyek száma, több tanuló pedig akarata ellenére a szakképzésbe szorulhat.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a visszajelzések alapján több tucat iskoláról tud, ahol nem ajánlásként, hanem utasításként értelmezték a központi elvárásokat.
Hozzátette: a felvételi rendszert is torzítja, hogy az egyik gimnáziumban kötelezően előírtak minimum pontszámokat, a másikban nem. Úgy véli, mindez egy „nagyobb stratégia” része, amely a gimnáziumi képzés elsorvasztását célozza.
Nemrég Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy a kormány növelni akarja a szakképzésbe jelentkező diákok számát. Az MTI beszámolója szerint az államtitkár úgy fogalmazott: „A kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest”.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
