Gimnáziumi minimumponthatárok: a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint tényleg csak ajánlásként kell kezelni
Horváth Péter nem ért azzal egyet, hogy aki nem éri el az OH által ajánlott minimumponthatárokat, azt ne lehetne felvenni gimnáziumba.
Azt feltételezik, hogy a kormány azt akarja, hogy többen jelentkezzenek a szakképzésekbe.
Több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot – írta meg értesülései alapján a Népszava.
Ahogy korábban mi is megírtuk október végén a felvételi tájékoztatók közzététele után; a Klebelsberg Központ tájékoztatása alapján a tankerületek ajánlására gimnáziumba azok kerülhetnének be, akik legalább 50 pontot elértek a központi felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályok esetén az ajánlott minimumponthatár 60 pont, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokban pedig 70.
Ezzel kapcsolatban tegnap megjelent cikkben a Népszavának azt nyilatkozta a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter, hogy ezt mindenképp tanácsos tényleg csak ajánlásként kezelni, hiszen nem konkrét jogszabályról van szó.
Ezzel szemben például a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium - amely szeptemberben két hatosztályos gimnáziumi osztályt indít - idei felvételi tájékoztatójában az olvasható, csak azok a tanulók kerülhetnek be a felvételi rangsorba, akik az írásbeli vizsgán legalább 70 pontot elértek. A Toldy tavalyi tájékoztatójában ilyen megkötés még nem szerepelt. Hasonlóan járt el a XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium is – írta meg a hírportál. A 6 évfolyamos képzésekre a 100 pontból legalább 70-et, a 4+1 évfolyamos nyelvi előkészítőre 60 pontot kell elérni ahhoz, hogy a felvételizők bekerülhessenek a rangsorolásba.
A Budapest II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium esetében is hasonló a helyzet, annyi kivétellel, hogy itt a 4 évfolyamos képzéseknél az ajánlott ponthatároknál is szigorúbbat húztak, 50 pont helyett 55 pontot kell elérni.
A fővárosi Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium tájékoztatójában az olvasható, hogy a nyelvi előkészítő osztálynál „elvárt követelmény”, hogy a jelentkezők központi írásbelin elért pontszáma legalább 60 pont legyen. Ugyanakkor hozzátették: az iskola dönthet úgy, hogy behívja szóbelizni azt a tanulót is, akinek az összesített írásbeli pontszáma nem éri el a 60 pontot.
A Szülői Hang Közösség oldalán többen jelezték a helyzet abszurditását. Egy bejegyzésben egy szülő ki is fejti, hogy 2017-ben a lánya 60 ponttal jutott be egy 6 osztályos gimnáziumba, kiváló eredményekkel érettségizett és 480 ponttal jutott be jogi egyetemre. A mostani követelmények alapján viszont nem kerülne be a gimnáziumba.
Többek között ilyen esetek miatt is indított a civil szervezet nemrég egy tiltakozó petíciót. Szerintük a ponthatárok bevezetése miatt csökkenhet a gimnáziumi férőhelyek száma, több tanuló pedig akarata ellenére a szakképzésbe szorulhat.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a visszajelzések alapján több tucat iskoláról tud, ahol nem ajánlásként, hanem utasításként értelmezték a központi elvárásokat.
Hozzátette: a felvételi rendszert is torzítja, hogy az egyik gimnáziumban kötelezően előírtak minimum pontszámokat, a másikban nem. Úgy véli, mindez egy „nagyobb stratégia” része, amely a gimnáziumi képzés elsorvasztását célozza.
Nemrég Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy a kormány növelni akarja a szakképzésbe jelentkező diákok számát. Az MTI beszámolója szerint az államtitkár úgy fogalmazott: „A kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest”.
Horváth Péter nem ért azzal egyet, hogy aki nem éri el az OH által ajánlott minimumponthatárokat, azt ne lehetne felvenni gimnáziumba.
Van, ahol egy tábla csokoládéval vagy saját készítésű aprósággal lepik meg a pedagógusokat karácsonykor, máshol akár egy több százezer forintos wellnesshétvége ötlete is felmerül. Az ajándékozási szokások jelentősen eltérnek, és nemcsak az ajándékok értéke, hanem maga az ajándékozás szükségessége is megosztja a szülőket és a pedagógusokat.
Ki kellett üríteni a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot hétfő délelőtt, miután egy diák WC-tisztító tablettákat szórt az egyik mosdóba, amelyek miatt gáz keletkezett. A rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint 13 diák és egy felnőtt lett rosszul.
Elérhetővé vált az 52 új tankerületi igazgató vezetői koncepciója a Klebelsberg Központ honlapján. Az augusztusban meghirdetett pályázatra összesen 567 jelentkezés érkezett, az új vezetők pedig november 5-én kezdték meg munkájukat.
A korábban elfogadott 30 százalékos átlagos béremelés helyett eddig csak 10 százalékos emelést kaptak az érintett munkavállalók. Most közel 4 milliárd forintból rendezhetik az elmaradást.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Az ADF szerint a mostani javaslat Hankó Balázs HUN-REN-törvényének „tovább barkácsolt változata”. A szervezet arra kéri a köztársasági elnököt, hogy amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, ne írja azt alá.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.