Egyre több egyetemista szeretne kistelepüléseken élő diákokat mentorálni, de sokaknak nincs idejük rá

Egyre több egyetemista érdeklődik a Tanítsunk Magyarországért! program iránt: a mentorálásra felkészítő egyetemi kurzust az idei tavaszi félévben 34 százalékkal többen vették fel, mint az előző szemeszterben – a hallgatók nagyrésze mégsem kezdi meg a mentorálást.

A Tanítsunk Magyarországért! program 2019-ben indult azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a kistelepüléseken élő általános iskolás diákoknak a tanulásban, a továbbtanulásban és a pályaorientációban. A kezdeményezésben egyetemisták vállalnak mentor szerepet: rendszeresen találkoznak a mentorált diákokkal, segítik őket a tanulásban, programokat szerveznek nekik, valamint betekintést adnak az egyetemi életbe és a különböző szakmák világába.

György László, a programért felelős kormánybiztos a program műhelykonferenciáján arról beszélt, hogy a kezdeményezés finanszírozása hosszú távon biztosított: egy 25 éves keretmegállapodás és egy hatévente megújított szerződés garantálja, hogy a program évente 2 milliárd forintos támogatáshoz jusson – közölte az MTI.

A mentorálásra felkészítő kurzust a tavaszi félévben 1108 hallgató vette fel, míg ősszel még 825-en jelentkeztek. A ténylegesen mentoráló egyetemisták száma is nőtt: 783-ról 894-re, ami 14 százalékos bővülést jelent – mondta György László.

Sok hallgató végül nem vállal mentorálást

A kormánybiztos szerint ugyanakkor továbbra is gondot jelent, hogy a felkészítő kurzust elvégzők jelentős része nem kezd el mentorálni.

A felmérések szerint a hallgatók több mint 70 százaléka tanulmányai vagy munkája miatt végül nem folytatja a programban való részvételt.

A műhelykonferencia egyik célja éppen az volt, hogy megoldást találjanak arra, hogyan lehetne növelni a mentorok számát, különösen a pedagógusképzésben tanulók körében.

Veres Viktor

Kevés tanárszakos hallgató vesz részt

Bár a mentorok mintegy 40 százaléka pedagógusképzésben tanul, a tanárszakos hallgatók mindössze 6-8 százaléka kapcsolódik be a programba – mondta György László.

A jövőben ezért még gyakorlatorientáltabbá tennék a mentorok felkészítését, és nagyobb hangsúlyt kapna a pályaorientáció is. Ennek részeként a programban részt vevő mintegy 1500 hetedik osztályos diák számára pályaorientációs táborokat szerveznek a szakképzési centrumok bevonásával.

A mentorok munkáját a jövőben azzal is segítenék, hogy gépjárműveket szereznének be, így az egyetemisták könnyebben eljuthatnának a távolabbi településeken élő mentorált diákokhoz.

Hozzászólások

A pedagógia nagy tabuja: miért nem szólhatnak bele a gyerekek abba, amit tanulnak?

Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu