Egyre több egyetemista szeretne kistelepüléseken élő diákokat mentorálni, de sokaknak nincs idejük rá

Egyre több egyetemista érdeklődik a Tanítsunk Magyarországért! program iránt: a mentorálásra felkészítő egyetemi kurzust az idei tavaszi félévben 34 százalékkal többen vették fel, mint az előző szemeszterben – a hallgatók nagyrésze mégsem kezdi meg a mentorálást.

A Tanítsunk Magyarországért! program 2019-ben indult azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a kistelepüléseken élő általános iskolás diákoknak a tanulásban, a továbbtanulásban és a pályaorientációban. A kezdeményezésben egyetemisták vállalnak mentor szerepet: rendszeresen találkoznak a mentorált diákokkal, segítik őket a tanulásban, programokat szerveznek nekik, valamint betekintést adnak az egyetemi életbe és a különböző szakmák világába.

György László, a programért felelős kormánybiztos a program műhelykonferenciáján arról beszélt, hogy a kezdeményezés finanszírozása hosszú távon biztosított: egy 25 éves keretmegállapodás és egy hatévente megújított szerződés garantálja, hogy a program évente 2 milliárd forintos támogatáshoz jusson – közölte az MTI.

A mentorálásra felkészítő kurzust a tavaszi félévben 1108 hallgató vette fel, míg ősszel még 825-en jelentkeztek. A ténylegesen mentoráló egyetemisták száma is nőtt: 783-ról 894-re, ami 14 százalékos bővülést jelent – mondta György László.

Sok hallgató végül nem vállal mentorálást

A kormánybiztos szerint ugyanakkor továbbra is gondot jelent, hogy a felkészítő kurzust elvégzők jelentős része nem kezd el mentorálni.

A felmérések szerint a hallgatók több mint 70 százaléka tanulmányai vagy munkája miatt végül nem folytatja a programban való részvételt.

A műhelykonferencia egyik célja éppen az volt, hogy megoldást találjanak arra, hogyan lehetne növelni a mentorok számát, különösen a pedagógusképzésben tanulók körében.

Veres Viktor

Kevés tanárszakos hallgató vesz részt

Bár a mentorok mintegy 40 százaléka pedagógusképzésben tanul, a tanárszakos hallgatók mindössze 6-8 százaléka kapcsolódik be a programba – mondta György László.

A jövőben ezért még gyakorlatorientáltabbá tennék a mentorok felkészítését, és nagyobb hangsúlyt kapna a pályaorientáció is. Ennek részeként a programban részt vevő mintegy 1500 hetedik osztályos diák számára pályaorientációs táborokat szerveznek a szakképzési centrumok bevonásával.

A mentorok munkáját a jövőben azzal is segítenék, hogy gépjárműveket szereznének be, így az egyetemisták könnyebben eljuthatnának a távolabbi településeken élő mentorált diákokhoz.

Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.