Egyre több egyetemista érdeklődik a Tanítsunk Magyarországért! program iránt: a mentorálásra felkészítő egyetemi kurzust az idei tavaszi félévben 34 százalékkal többen vették fel, mint az előző szemeszterben – a hallgatók nagyrésze mégsem kezdi meg a mentorálást.
A Tanítsunk Magyarországért! program 2019-ben indult azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a kistelepüléseken élő általános iskolás diákoknak a tanulásban, a továbbtanulásban és a pályaorientációban. A kezdeményezésben egyetemisták vállalnak mentor szerepet: rendszeresen találkoznak a mentorált diákokkal, segítik őket a tanulásban, programokat szerveznek nekik, valamint betekintést adnak az egyetemi életbe és a különböző szakmák világába.
György László, a programért felelős kormánybiztos a program műhelykonferenciáján arról beszélt, hogy a kezdeményezés finanszírozása hosszú távon biztosított: egy 25 éves keretmegállapodás és egy hatévente megújított szerződés garantálja, hogy a program évente 2 milliárd forintos támogatáshoz jusson – közölte az MTI.
A mentorálásra felkészítő kurzust a tavaszi félévben 1108 hallgató vette fel, míg ősszel még 825-en jelentkeztek. A ténylegesen mentoráló egyetemisták száma is nőtt: 783-ról 894-re, ami 14 százalékos bővülést jelent – mondta György László.
A kormánybiztos szerint ugyanakkor továbbra is gondot jelent, hogy a felkészítő kurzust elvégzők jelentős része nem kezd el mentorálni.
A felmérések szerint a hallgatók több mint 70 százaléka tanulmányai vagy munkája miatt végül nem folytatja a programban való részvételt.
A műhelykonferencia egyik célja éppen az volt, hogy megoldást találjanak arra, hogyan lehetne növelni a mentorok számát, különösen a pedagógusképzésben tanulók körében.
Bár a mentorok mintegy 40 százaléka pedagógusképzésben tanul, a tanárszakos hallgatók mindössze 6-8 százaléka kapcsolódik be a programba – mondta György László.
A jövőben ezért még gyakorlatorientáltabbá tennék a mentorok felkészítését, és nagyobb hangsúlyt kapna a pályaorientáció is. Ennek részeként a programban részt vevő mintegy 1500 hetedik osztályos diák számára pályaorientációs táborokat szerveznek a szakképzési centrumok bevonásával.
A mentorok munkáját a jövőben azzal is segítenék, hogy gépjárműveket szereznének be, így az egyetemisták könnyebben eljuthatnának a távolabbi településeken élő mentorált diákokhoz.
Több mint harminc év tanítás, hátrányos helyzetű gyerekekkel végzett munka és sikeres érettségik után Budai Éva nyugdíjas pedagógusként önként vállalna irodalomoktatást rászoruló fiataloknak. Nem pénzt kér, nem állást keres, csak tanítani szeretne – mégis válasz nélkül maradnak a megkeresései.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
