Ebben a két országban a pedagógiai mesterképzések a legnépszerűbbek

Az OECD legfrissebb adatai szerint a világ 43 országában a mesterhallgatók többsége üzleti és jogi képzéseket választ, de Spanyolországban és Norvégiában az oktatás szakok a legnépszerűbbek.

A Visual Capitalist vizualizációja bemutatja, mely országokban és milyen arányban választják a diákok a pedagógiai mesterképzéseket, valamint hogyan térnek el ettől a globális trendtől egyes nemzetek.

Spanyolországban és Norvégiában az oktatást választják a legtöbben

Az oktatás a legnépszerűbb mesterképzés több országban:

  • Spanyolországban a hallgatók 27%-a jelentkezik pedagógiai szakokra, ezzel országos szinten a legnagyobb arányban választják a pedagógusi pályát.
  • Izlandon az oktatás 25%-kal, Mexikóban 24%-kal van jelen a hallgatói választások között.
  • Norvégiában az oktatás és az üzlet-jog mesterképzések holtversenyben vezetnek, mindkettőt 18% választotta. Bár megoszlik a választás, az oktatás így is az ország legnépszerűbb mesterprogramja.

Ez arra utal, hogy a pedagógusi pálya iránti kereslet és az oktatás minőségének javítására irányuló társadalmi prioritások jelentősen befolyásolják a hallgatói döntéseket.

Globálisan az üzleti és jogi mesterképzések a legnépszerűbbek

  • Luxemburgban a hallgatók 62%-a választotta az üzlet és jog képzést, így minden más terület szinte eltörpül.
  • Kolumbiában és Costa Ricán is 50% fölötti arányban jelentkeznek diákok az üzleti és jogi szakokra.

Ez azt mutatja, hogy bizonyos országokban a mesterképzés célja kifejezetten a karrierorientált, magas foglalkoztathatóságot biztosító tudás megszerzése.

Érdekes módon, vannak országok, ahol az üzleti és jogi képzés aránya mindenhol 20% alatt marad:

  • Japánban a mérnöki szakok vezetnek 33%-kal, üzlet és jog mindössze 15% körül.
  • Svédországban a mérnöki programok a legnépszerűbbek, az üzlet és jog pedig kevesebb mint 20%-ot ér el.
  • Spanyolországban és Brazíliában az üzleti és jogi mesterképzések aránya szintén 20% alatti, míg a hallgatók nagy része pedagógiai vagy „egyéb” területeket választ.

Ez a különbség jól mutatja, hogy a helyi gazdasági és társadalmi igények, valamint a munkaerőpiac alakítja a hallgatói preferenciákat.

shutterstock

Egészségügyi szakok a növekvő igény miatt

Az egészségügyi mesterképzések egyre népszerűbbek világszerte, különösen

azokban az országokban, ahol a lakosság öregedő

vagy az egészségügyi ellátás bővítése kiemelt cél.

  • Japánban az egészségügyi képzéseket a hallgatók 27%-a választotta, az ország öregedő társadalmára reagálva.
  • Az Egyesült Államokban az egészségügyi szakok aránya szintén jelentős, körülbelül 26%-os, ami a növekvő egészségügyi szolgáltatások iránti igényt tükrözi.
  • Baltikumban, Lettországban és Litvániában is kiemelkedően népszerű az egészségügyi mesterképzés, a hallgatók 28–29%-a választja ezt a pályát.
Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.