Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az OECD legfrissebb adatai szerint a világ 43 országában a mesterhallgatók többsége üzleti és jogi képzéseket választ, de Spanyolországban és Norvégiában az oktatás szakok a legnépszerűbbek.
A Visual Capitalist vizualizációja bemutatja, mely országokban és milyen arányban választják a diákok a pedagógiai mesterképzéseket, valamint hogyan térnek el ettől a globális trendtől egyes nemzetek.
Spanyolországban és Norvégiában az oktatást választják a legtöbben
Az oktatás a legnépszerűbb mesterképzés több országban:
Ez arra utal, hogy a pedagógusi pálya iránti kereslet és az oktatás minőségének javítására irányuló társadalmi prioritások jelentősen befolyásolják a hallgatói döntéseket.
Globálisan az üzleti és jogi mesterképzések a legnépszerűbbek
Ez azt mutatja, hogy bizonyos országokban a mesterképzés célja kifejezetten a karrierorientált, magas foglalkoztathatóságot biztosító tudás megszerzése.
Érdekes módon, vannak országok, ahol az üzleti és jogi képzés aránya mindenhol 20% alatt marad:
Ez a különbség jól mutatja, hogy a helyi gazdasági és társadalmi igények, valamint a munkaerőpiac alakítja a hallgatói preferenciákat.

Egészségügyi szakok a növekvő igény miatt
Az egészségügyi mesterképzések egyre népszerűbbek világszerte, különösen
azokban az országokban, ahol a lakosság öregedő
vagy az egészségügyi ellátás bővítése kiemelt cél.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).