Ebben a két országban a pedagógiai mesterképzések a legnépszerűbbek

Az OECD legfrissebb adatai szerint a világ 43 országában a mesterhallgatók többsége üzleti és jogi képzéseket választ, de Spanyolországban és Norvégiában az oktatás szakok a legnépszerűbbek.

A Visual Capitalist vizualizációja bemutatja, mely országokban és milyen arányban választják a diákok a pedagógiai mesterképzéseket, valamint hogyan térnek el ettől a globális trendtől egyes nemzetek.

Spanyolországban és Norvégiában az oktatást választják a legtöbben

Az oktatás a legnépszerűbb mesterképzés több országban:
  • Spanyolországban a hallgatók 27%-a jelentkezik pedagógiai szakokra, ezzel országos szinten a legnagyobb arányban választják a pedagógusi pályát.
  • Izlandon az oktatás 25%-kal, Mexikóban 24%-kal van jelen a hallgatói választások között.
  • Norvégiában az oktatás és az üzlet-jog mesterképzések holtversenyben vezetnek, mindkettőt 18% választotta. Bár megoszlik a választás, az oktatás így is az ország legnépszerűbb mesterprogramja.

    Ez arra utal, hogy a pedagógusi pálya iránti kereslet és az oktatás minőségének javítására irányuló társadalmi prioritások jelentősen befolyásolják a hallgatói döntéseket.

    Globálisan az üzleti és jogi mesterképzések a legnépszerűbbek

    • Luxemburgban a hallgatók 62%-a választotta az üzlet és jog képzést, így minden más terület szinte eltörpül.
    • Kolumbiában és Costa Ricán is 50% fölötti arányban jelentkeznek diákok az üzleti és jogi szakokra.

    Ez azt mutatja, hogy bizonyos országokban a mesterképzés célja kifejezetten a karrierorientált, magas foglalkoztathatóságot biztosító tudás megszerzése.

    Érdekes módon, vannak országok, ahol az üzleti és jogi képzés aránya mindenhol 20% alatt marad:

    • Japánban a mérnöki szakok vezetnek 33%-kal, üzlet és jog mindössze 15% körül.
    • Svédországban a mérnöki programok a legnépszerűbbek, az üzlet és jog pedig kevesebb mint 20%-ot ér el.
    • Spanyolországban és Brazíliában az üzleti és jogi mesterképzések aránya szintén 20% alatti, míg a hallgatók nagy része pedagógiai vagy „egyéb” területeket választ.

    Ez a különbség jól mutatja, hogy a helyi gazdasági és társadalmi igények, valamint a munkaerőpiac alakítja a hallgatói preferenciákat.

    shutterstock

    Egészségügyi szakok a növekvő igény miatt

    Az egészségügyi mesterképzések egyre népszerűbbek világszerte, különösen azokban az országokban, ahol a lakosság öregedő vagy az egészségügyi ellátás bővítése kiemelt cél.
    • Japánban az egészségügyi képzéseket a hallgatók 27%-a választotta, az ország öregedő társadalmára reagálva.
    • Az Egyesült Államokban az egészségügyi szakok aránya szintén jelentős, körülbelül 26%-os, ami a növekvő egészségügyi szolgáltatások iránti igényt tükrözi.
    • Baltikumban, Lettországban és Litvániában is kiemelkedően népszerű az egészségügyi mesterképzés, a hallgatók 28–29%-a választja ezt a pályát.
      Hozzászólások

      Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

      „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

      Közoktatás
      Vendégszerző

      A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

      Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

      Közoktatás
      Palotás Zsuzsanna

      Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

      Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

      Felsőoktatás
      Palotás Zsuzsanna