A Tanítsunk Magyarországért! programban jövőre várhatóan legalább 1200 egyetemista vesz majd részt a hátrányos helyzetű általános iskolások támogatásában.
Jelenleg mintegy nyolcszáz mentor segíti a Tanítsunk Magyarországért! programban részt vevő általános iskolásokat, ám jövőre jelentős növekedés várható – mondta György László kormánybiztos egy szerdai besenyőtelki iskolalátogatáson.
A kezdeményezés célja, hogy a mentorált gyerekek sikeresen befejezzék az általános iskolát, továbbtanuljanak a középiskolában, és erősödjön bennük a közösségi felelősségvállalás.
16 éves korukig járnak iskolába, a következő tanévben eltűnnek
A kormánybiztos az MTI-nek elmondta, hogy míg a program indulásakor csupán négy egyetem vett részt benne, mára már húsz felsőoktatási intézmény kapcsolódott a hálózathoz. A mentorok száma nyolcszázra nőtt, akik jelenleg 3500 általános iskolást támogatnak tanulmányaikban. A 2026-ra tervezett bővítéssel már 5000, jellemzően hetedik és nyolcadik osztályos hátrányos helyzetű diákot szeretnének elérni és segíteni.
A programban részt vevő egyetemisták rendszeresen foglalkoznak 3–5 mentorált diákkal: korrepetálják őket, fejlesztő foglalkozásokat tartanak, önismereti és pályaorientációs programokat szerveznek, valamint együtt látogatnak el középiskolákba, múzeumokba és gyárakba. Így mutatják meg a fiataloknak a saját településükön túli lehetőségeket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
