A Tanítsunk Magyarországért! programban jövőre várhatóan legalább 1200 egyetemista vesz majd részt a hátrányos helyzetű általános iskolások támogatásában.
Jelenleg mintegy nyolcszáz mentor segíti a Tanítsunk Magyarországért! programban részt vevő általános iskolásokat, ám jövőre jelentős növekedés várható – mondta György László kormánybiztos egy szerdai besenyőtelki iskolalátogatáson.
A kezdeményezés célja, hogy a mentorált gyerekek sikeresen befejezzék az általános iskolát, továbbtanuljanak a középiskolában, és erősödjön bennük a közösségi felelősségvállalás.
16 éves korukig járnak iskolába, a következő tanévben eltűnnek
A kormánybiztos az MTI-nek elmondta, hogy míg a program indulásakor csupán négy egyetem vett részt benne, mára már húsz felsőoktatási intézmény kapcsolódott a hálózathoz. A mentorok száma nyolcszázra nőtt, akik jelenleg 3500 általános iskolást támogatnak tanulmányaikban. A 2026-ra tervezett bővítéssel már 5000, jellemzően hetedik és nyolcadik osztályos hátrányos helyzetű diákot szeretnének elérni és segíteni.
A programban részt vevő egyetemisták rendszeresen foglalkoznak 3–5 mentorált diákkal: korrepetálják őket, fejlesztő foglalkozásokat tartanak, önismereti és pályaorientációs programokat szerveznek, valamint együtt látogatnak el középiskolákba, múzeumokba és gyárakba. Így mutatják meg a fiataloknak a saját településükön túli lehetőségeket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
