1200 mentor segíti jövőre a hátrányos helyzetű diákokat

A Tanítsunk Magyarországért! programban jövőre várhatóan legalább 1200 egyetemista vesz majd részt a hátrányos helyzetű általános iskolások támogatásában.

  • Eduline/MTI

Jelenleg mintegy nyolcszáz mentor segíti a Tanítsunk Magyarországért! programban részt vevő általános iskolásokat, ám jövőre jelentős növekedés várható – mondta György László kormánybiztos egy szerdai besenyőtelki iskolalátogatáson.

A kezdeményezés célja, hogy a mentorált gyerekek sikeresen befejezzék az általános iskolát, továbbtanuljanak a középiskolában, és erősödjön bennük a közösségi felelősségvállalás.

16 éves korukig járnak iskolába, a következő tanévben eltűnnek

A kormánybiztos az MTI-nek elmondta, hogy míg a program indulásakor csupán négy egyetem vett részt benne, mára már húsz felsőoktatási intézmény kapcsolódott a hálózathoz. A mentorok száma nyolcszázra nőtt, akik jelenleg 3500 általános iskolást támogatnak tanulmányaikban. A 2026-ra tervezett bővítéssel már 5000, jellemzően hetedik és nyolcadik osztályos hátrányos helyzetű diákot szeretnének elérni és segíteni.

A programban részt vevő egyetemisták rendszeresen foglalkoznak 3–5 mentorált diákkal: korrepetálják őket, fejlesztő foglalkozásokat tartanak, önismereti és pályaorientációs programokat szerveznek, valamint együtt látogatnak el középiskolákba, múzeumokba és gyárakba. Így mutatják meg a fiataloknak a saját településükön túli lehetőségeket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.