Súlyos következményei lettek az iskolakötelezettségi korhatár csökkentésének Magyarországon
Az OECD országai közül Magyarországon a legmagasabb az iskolaelhagyók aránya.
Az iskolakötelezettségi korhatár 18 évre emelését javasolja Galamb Alex, a Sütni jó Alapítvány elnöke, a mélyszegénységből kitört roma származású pék- és cukrász, aki 2023-ban az Év embere lett Borsodban.
A szakember, aki az alapítványán keresztül folyamatosan segíti a mélyszegénységben élő gyerekeket és fiatalokat akár adománnyal, akár tanfolyamokkal, és így értékes tudással, az alapítvány közösségi oldalán írt arról, milyen súlyos következményei vannak annak, hogy Magyarországon mindössze 16 év az iskolakötelezettségi korhatár.
,,Vannak olyan hátrányos helyzetű, illetve nem hátrányos helyzetű gyerekek, akik nem kapnak otthon elég támogatást a tanuláshoz. Bár 16 éves korukig még járnak iskolába, a következő tanévben gyakran már eltűnnek."
Ezek a gyerekek így nem szereznek szakmát, nem kapnak végzettséget, és később nem tudnak elhelyezkedni. Amikor felnőnek és családot alapítanak, gyakran nem tudják eltartani a saját gyermekeiket sem.
- írja. Galamb ráadásul mindezt a hétköznapokban is tapasztalja, hiszen egy szakképző iskolában dolgozik amellett, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanító szakán tanul levelező képzésen.
,,A 18 éves tankötelezettség nem teher, hanem befektetés!
- fejti ki.
A jelenségről egyébként korábban az Eduline-on Nahalka István oktatáskutatóval is beszélgettünk. Ő akkor azt mondta; Magyarországon mindössze a 16 évesek 90 százaléka jár iskolába. A korai iskolaelhagyásban leginkább érintett régiók szerinte Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, Dél-Alföld és Pest. Itt ugyanis több a rossz szociális helyzetű lakos, kevesebb a munkalehetőség és sokkal több a korai iskolaelhagyó, mint a jobb helyzetben lévő régiókban.
Arról nincsenek pontos adatok, hogy mi történik azokkal a tanulókkal, akik 16 évesen végzettség nélkül hagyják el az iskolát. Több okból is valószínűsíthető ugyanakkor, hogy alkalmi munkákat vállalnak, és sajnos újratermelik azt a társadalmi réteget, amelyben maguk is felnőttek - ahogyan arról Galamb Alex is.
Az OECD országai közül Magyarországon a legmagasabb az iskolaelhagyók aránya.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.