Egyetemisták segítik a 12-14 évesek iskolaváltását szerte az országban

800 egyetemista igyekszik csökkenteni a továbbtanulásban való lemorzsolódást.

  • Eduline/MTI

A Soproni Egyetem csatlakozásával immár 26 felsőoktatási intézmény vesz részt a Tanítsunk Magyarországért programban – tájékoztat róla az MTI.

A program keretén belül egyetemistákat készítenek fel arra, hogy képesek legyenek a 12-14 éves gyerekeket segíteni abban, hogy akadálymentesen vegyék az iskolaváltás jelentette megpróbáltatásokat, megelőzzék lemorzsolódásukat, és szakmához segítsék őket.

2024-ben több mint 120 iskolában indult komplex kivizsgálás a magas lemorzsolódási szint miatt

György László, program irányításáért felelős kormánybiztos elmondta, a program segít abban, hogy az általános iskola elvégzése után a gyerekek ne morzsolódjanak le, hanem megtalálják a helyüket a világban és a képességeik szerint tanuljanak.

A programban jelenleg 800 egyetemista mentorál országszerte 500 településen 3600 általános iskolást. Az eredmény pedig szabad szemmel is látható:

Azokon a településeken, ahol jelen van a program, harmadannyi gyermek megy kisegítő iskolába és háromszor annyi szakképzésbe. A továbbtanulási arány ezeken a településeken 2 százalékponttal magasabb, 96 helyett 98 százalék.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.