Nem mindegy, hova jelentkezel, hatalmas eltérések lehetnek karonként is az intézményi pontok között

Az egyetemi felvételibe a tanulmányi eredmények és az érettségi eredmények mellett az intézményi pontok is beleszámíthatnak. Azt azonban, hogy mire és mennyi intézményi pont jár, az egyetemek saját hatáskörben határozzák meg, ráadásul a különböző karokon eltérő szempontok alapján adhatók. Ennek ékes példája a Debreceni Egyetem.

A Debreceni Egyetemen összesen 13 kar található, az intézményi pontok számolásában pedig szinte alig van átfedés közöttük.

Ha az esélyegyenlőséget nézzük, az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karon a fogyatékosság, a gyermekgondozás és a hátrányos helyzet igazolása 30-30 intézményi pontot ér, a Bölcsésztudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Műszaki Karon, valamint a Természettudományi és Technológiai Karon viszont 40-40 pontot. A Fogorvostudományi Karon, a Gyógyszerésztudományi Karon, az Informatikai Karon, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon már csak 20-20 pontot.

A nyelvtudásért járó pontok között is sok eltérés van a karok között: az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon a B1 komplex nyelvvizsga 30 pontot, a C1 komplex már 50 pontot ér, az Általános Orvostudományi Karon és a Műszaki Karon már csak 28 és 40 pontot. Mindemellett egyes karokon a nyelvek között is tesznek különbséget, például van, ahol az angol és a német több pontot ér, mint a francia, olasz vagy spanyol.

A munkatapasztalatért járó intézményi pontok esetében a munkavégzés időtartama is számít: az Állam- és Jogtudományi Karon például minimum 180 nap munkavégzésért 30 pont jár, az Általános Orvostudományi Karon hat hónapért 15 pontot kaphatnak a jelentkezők.

Épp ezért, amikor a pontokat számolod az egyetemi felvételihez, érdemes alaposan utánanézni a kiválasztott karoknak, mert könnyen lehet, hogy az egyik intézménynél több ponttal tudsz számolni, mint a másiknál.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.