Nem mindegy, hova jelentkezel, hatalmas eltérések lehetnek karonként is az intézményi pontok között

Az egyetemi felvételibe a tanulmányi eredmények és az érettségi eredmények mellett az intézményi pontok is beleszámíthatnak. Azt azonban, hogy mire és mennyi intézményi pont jár, az egyetemek saját hatáskörben határozzák meg, ráadásul a különböző karokon eltérő szempontok alapján adhatók. Ennek ékes példája a Debreceni Egyetem.

A Debreceni Egyetemen összesen 13 kar található, az intézményi pontok számolásában pedig szinte alig van átfedés közöttük.

Ha az esélyegyenlőséget nézzük, az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karon a fogyatékosság, a gyermekgondozás és a hátrányos helyzet igazolása 30-30 intézményi pontot ér, a Bölcsésztudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Műszaki Karon, valamint a Természettudományi és Technológiai Karon viszont 40-40 pontot. A Fogorvostudományi Karon, a Gyógyszerésztudományi Karon, az Informatikai Karon, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon már csak 20-20 pontot.

A nyelvtudásért járó pontok között is sok eltérés van a karok között: az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon a B1 komplex nyelvvizsga 30 pontot, a C1 komplex már 50 pontot ér, az Általános Orvostudományi Karon és a Műszaki Karon már csak 28 és 40 pontot. Mindemellett egyes karokon a nyelvek között is tesznek különbséget, például van, ahol az angol és a német több pontot ér, mint a francia, olasz vagy spanyol.

A munkatapasztalatért járó intézményi pontok esetében a munkavégzés időtartama is számít: az Állam- és Jogtudományi Karon például minimum 180 nap munkavégzésért 30 pont jár, az Általános Orvostudományi Karon hat hónapért 15 pontot kaphatnak a jelentkezők.

Épp ezért, amikor a pontokat számolod az egyetemi felvételihez, érdemes alaposan utánanézni a kiválasztott karoknak, mert könnyen lehet, hogy az egyik intézménynél több ponttal tudsz számolni, mint a másiknál.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.