Nem mindegy, hova jelentkezel, hatalmas eltérések lehetnek karonként is az intézményi pontok között

Az egyetemi felvételibe a tanulmányi eredmények és az érettségi eredmények mellett az intézményi pontok is beleszámíthatnak. Azt azonban, hogy mire és mennyi intézményi pont jár, az egyetemek saját hatáskörben határozzák meg, ráadásul a különböző karokon eltérő szempontok alapján adhatók. Ennek ékes példája a Debreceni Egyetem.

A Debreceni Egyetemen összesen 13 kar található, az intézményi pontok számolásában pedig szinte alig van átfedés közöttük.

Ha az esélyegyenlőséget nézzük, az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karon a fogyatékosság, a gyermekgondozás és a hátrányos helyzet igazolása 30-30 intézményi pontot ér, a Bölcsésztudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Műszaki Karon, valamint a Természettudományi és Technológiai Karon viszont 40-40 pontot. A Fogorvostudományi Karon, a Gyógyszerésztudományi Karon, az Informatikai Karon, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon már csak 20-20 pontot.

A nyelvtudásért járó pontok között is sok eltérés van a karok között: az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon a B1 komplex nyelvvizsga 30 pontot, a C1 komplex már 50 pontot ér, az Általános Orvostudományi Karon és a Műszaki Karon már csak 28 és 40 pontot. Mindemellett egyes karokon a nyelvek között is tesznek különbséget, például van, ahol az angol és a német több pontot ér, mint a francia, olasz vagy spanyol.

A munkatapasztalatért járó intézményi pontok esetében a munkavégzés időtartama is számít: az Állam- és Jogtudományi Karon például minimum 180 nap munkavégzésért 30 pont jár, az Általános Orvostudományi Karon hat hónapért 15 pontot kaphatnak a jelentkezők.

Épp ezért, amikor a pontokat számolod az egyetemi felvételihez, érdemes alaposan utánanézni a kiválasztott karoknak, mert könnyen lehet, hogy az egyik intézménynél több ponttal tudsz számolni, mint a másiknál.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.