Nem mindegy, hova jelentkezel, hatalmas eltérések lehetnek karonként is az intézményi pontok között

Az egyetemi felvételibe a tanulmányi eredmények és az érettségi eredmények mellett az intézményi pontok is beleszámíthatnak. Azt azonban, hogy mire és mennyi intézményi pont jár, az egyetemek saját hatáskörben határozzák meg, ráadásul a különböző karokon eltérő szempontok alapján adhatók. Ennek ékes példája a Debreceni Egyetem.

A Debreceni Egyetemen összesen 13 kar található, az intézményi pontok számolásában pedig szinte alig van átfedés közöttük.

Ha az esélyegyenlőséget nézzük, az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karon a fogyatékosság, a gyermekgondozás és a hátrányos helyzet igazolása 30-30 intézményi pontot ér, a Bölcsésztudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Műszaki Karon, valamint a Természettudományi és Technológiai Karon viszont 40-40 pontot. A Fogorvostudományi Karon, a Gyógyszerésztudományi Karon, az Informatikai Karon, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon már csak 20-20 pontot.

A nyelvtudásért járó pontok között is sok eltérés van a karok között: az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon a B1 komplex nyelvvizsga 30 pontot, a C1 komplex már 50 pontot ér, az Általános Orvostudományi Karon és a Műszaki Karon már csak 28 és 40 pontot. Mindemellett egyes karokon a nyelvek között is tesznek különbséget, például van, ahol az angol és a német több pontot ér, mint a francia, olasz vagy spanyol.

A munkatapasztalatért járó intézményi pontok esetében a munkavégzés időtartama is számít: az Állam- és Jogtudományi Karon például minimum 180 nap munkavégzésért 30 pont jár, az Általános Orvostudományi Karon hat hónapért 15 pontot kaphatnak a jelentkezők.

Épp ezért, amikor a pontokat számolod az egyetemi felvételihez, érdemes alaposan utánanézni a kiválasztott karoknak, mert könnyen lehet, hogy az egyik intézménynél több ponttal tudsz számolni, mint a másiknál.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna