Nem mindegy, hova jelentkezel, hatalmas eltérések lehetnek karonként is az intézményi pontok között

Az egyetemi felvételibe a tanulmányi eredmények és az érettségi eredmények mellett az intézményi pontok is beleszámíthatnak. Azt azonban, hogy mire és mennyi intézményi pont jár, az egyetemek saját hatáskörben határozzák meg, ráadásul a különböző karokon eltérő szempontok alapján adhatók. Ennek ékes példája a Debreceni Egyetem.

A Debreceni Egyetemen összesen 13 kar található, az intézményi pontok számolásában pedig szinte alig van átfedés közöttük.

Ha az esélyegyenlőséget nézzük, az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karon a fogyatékosság, a gyermekgondozás és a hátrányos helyzet igazolása 30-30 intézményi pontot ér, a Bölcsésztudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Műszaki Karon, valamint a Természettudományi és Technológiai Karon viszont 40-40 pontot. A Fogorvostudományi Karon, a Gyógyszerésztudományi Karon, az Informatikai Karon, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon már csak 20-20 pontot.

A nyelvtudásért járó pontok között is sok eltérés van a karok között: az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon a B1 komplex nyelvvizsga 30 pontot, a C1 komplex már 50 pontot ér, az Általános Orvostudományi Karon és a Műszaki Karon már csak 28 és 40 pontot. Mindemellett egyes karokon a nyelvek között is tesznek különbséget, például van, ahol az angol és a német több pontot ér, mint a francia, olasz vagy spanyol.

A munkatapasztalatért járó intézményi pontok esetében a munkavégzés időtartama is számít: az Állam- és Jogtudományi Karon például minimum 180 nap munkavégzésért 30 pont jár, az Általános Orvostudományi Karon hat hónapért 15 pontot kaphatnak a jelentkezők.

Épp ezért, amikor a pontokat számolod az egyetemi felvételihez, érdemes alaposan utánanézni a kiválasztott karoknak, mert könnyen lehet, hogy az egyik intézménynél több ponttal tudsz számolni, mint a másiknál.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.