Ezek az oklevelek érnek nyelvvizsgát a felsőoktatási felvételin

Nem csak nyelvvizsgával szerezhettek pluszpontokat, ha egyetemre jelentkeztek.

A Felvi tájékoztatása szerint vannak olyan felsőoktatási intézményben megszerezhető oklevelek, amelyek a felvételin nyelvvizsgát érnek, így intézményi pont számítható belőlük.

Nyelvvizsgát érnek a Magyarországon, felsőoktatási intézményben szerzett:

  • nemzetiségi tanári, tanító, óvodapedagógusi oklevelek

  • tanítói oklevél, idegennyelvi műveltségi területtel

  • idegen nyelven folytatott és befejezett felsőfokú tanulmányokat igazoló oklevelek

  • idegen nyelv szakos bölcsész, tanár oklevelek.

Elárasztották a mesterséges intelligencia képzések a magyar egyetemeket: ilyen szakok közül választhattok, ha érdekel titeket az MI

Fontos azonban tudni, hogy a nyelvvizsgáért járó pluszpontok az intézmények hatáskörébe tartoznak. A Meghirdetett képzéseknél lehet tájékozódni arról, hogy egy képzésnél az adott felsőoktatási intézmény milyen nyelvvizsgára ad pontot.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István