Emelt szintű érettségi miatt járna az 50 pluszpont, mégsem látod a Felviben?

Sokan tapasztalják, hogy az E-felvételiben még mindig nem látszik az emelt szintű érettségiért járó 50 intézményi többletpont – pedig már közeledik az ügyintézési időszak vége. De vajon baj ez?

A Felvi tájékoztatása szerint a felsőoktatási felvételin 50 intézményi pont járhat az emelt szintű érettségiért – vagy az azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgáért –, ha annak eredménye legalább 45 százalékos. Ez a pontszám jelentősen befolyásolhatja a felvételi összpontszámot, mégis sok jelentkezőnél egyelőre nem jelenik meg a rendszerben.

Felvételi 2025: hol ellenőrizhetem az E-felvételi felületén, hogy helyesen adtam meg a telefonszámomat?

Július 9-én zárul a felsőoktatási felvételi ügyintézési időszaka – ezt követően már nem lehet módosítani a jelentkezésen vagy új dokumentumokat feltölteni. A végleges pontszámok megállapítása viszont még nem zárul le ekkor, és többeknél még mindig hiányozhatnak bizonyos pontok, például az emelt szintű érettségiért járó többletpontok.

Miért nem jelenik meg az 50 pluszpont?

Ennek oka egyszerű: az intézményi pontokat – így az emelt érettségiért járó 50 pontot is – az adott egyetem vagy főiskola számítja és rögzíti. Ez a folyamat több időt vehet igénybe, és nem feltétlenül történik meg egyszerre a többi pontszámítási adattal. Előfordulhat tehát, hogy a rendszer csak napokkal később, akár az ügyintézési határidő után mutatja ki ezeket a pontokat.

Július 9-ig ezeket érdemes megnéznetek a Felvi rendszerében, hogy biztosan jól számolják a pontjaitokat

Mikorra várható a végleges pontszám?

A pontszámítás véglegesítése július 23-ig, a ponthatárok kihirdetéséig történik meg. Addig tehát még előfordulhat, hogy változik az E-felvételiben látható pontszám – különösen, ha az intézményi pontok még nem kerültek be a rendszerbe.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.