100-ból közel 20 pontot lehetett szerezni 2025-ben a tavaszi és őszi középszintű matekérettségin, ha valaki jól tudta a számtani és mértani sorozatokat. Mutatjuk, milyen témaköröket érdemes az utolsó néhány hétben alaposabban átnézni matekból.
Május 5-én reggel 9 órakor kezdődik a matekérettségi közép-és emelt szinten. A középszintű írásbeli 100 pontos, amiből az első 30, míg a második rész 70 pontot ér.
Az első részben 10-12 feladatot kell megoldani 45 perc alatt, itt egyszerűbb összefüggéseket, alapfogalmakat kérnek. Fontos, hogy az idő letelte után a felügyelő tanár beszedi a feladatlapokat, így ezekkel a feladatokkal a későbbiekben már nem lehet foglalkozni.
Ezután következik a második rész, ahol jóval nehezebb, összetettebb feladatokat kell 135 perc alatt megoldani.
Fontos, hogy a második rész két kisebb egységből áll. A II. A részben három, egyenként 9-14 pontos feladatra kell válaszolni. A II. B részben pedig három, egyenként 17 pontos feladat szerepel, de ebből csak kettőt kell választaniuk a diákoknak.
Mosóczi András, a Mateking oktatási platform alapító-vezetője úgy fogalmazott, hogy a 2020-as NAT hozott jónéhány változást, amelyek 2024-től fokozatosan jelentek meg az érettségi feladatsorokban. A legutóbbi tíz feladatsor alapján pedig készítettek egy elemzést, amely alapján jól behatárolhatóak azok a témakörök, amelyek a legtöbb pontot hozhatják a diákok számára matekból a középszintű érettségin.
A lista első helyén a számtani és mértani sorozatok témaköre szerepel. Ez a témakör a legutóbbi 10 vizsgasor átlaga alapján 16,7 pontot ért az érettségiző diákoknak a maximálisan elérhető 100-ból. (Ebbe a témakörbe sorolták az összes olyan feladatot is, melyek lineáris vagy exponenciális folyamatokkal foglalkoztak.) A 2025 tavaszi és őszi feladatsorokban még ennél is többet, átlag 19,5 pontot kaphattak a diákok a számtani és mértani sorozatokkal kapcsolatos feladatok megoldására.
Az elmúlt évek legjobb érettségi vizsgaátlagát produkálta az idén érettségiző több mint 141 ezer tanuló. Csökkent a bukások száma, tavalyhoz képest matekból, töriből és magyarból is javítottak, ellenben az idegen nyelvekből rontottak a középszintesek. Összeszedtük, hogyan teljesítettek a főbb tárgyakból azok, akik idén tavasszal érettségiztek.
„Ezek a feladatok egyébként az utóbbi években szinte valamennyi középszintű feladatsorban előfordulnak, jellemzően a választható részben, vagyis a 16−18. feladatokban. A lineáris trend esetében számtani, míg az exponenciális trend esetében mértani sorozat használható a folyamat leírására. És bár ezeket a feladatokat más matematikai módszerekkel is meg lehet oldani, mégis érdemes a sorozatokon keresztül megközelíteni. Ennek előnye, hogy a diákoknak egy már begyakorolt megoldási sémát kell csak tudni ráhúzni a lineáris és exponenciális folyamatokról szóló feladatokra” – emelte ki Mosóczi András.
A második helyre a térgeometria került. Ezzel 10,8 pontot kaphattak a vizsgázók a legutóbbi öt év átlagában. 2025-ben pedig még többet, átlagosan 13 pontot lehetett szerezni ezen feladatok megoldásával.
Rendszerint szokott lenni egy olyan feladat is, ahol több egyesítésével, vagy épp egy testből egy másik testet elvéve kapjuk meg a keresett térfogatot. Ezek már valamivel jobb térlátást és kicsit több gondolkodást igényelnek. Ilyen volt például a 2025-ös májusi középszintű érettségiben a túró rudis feladat is
– tette hozzá az alapító, majd megjegyezte, hogy a harmadik legtöbb pontot érő témakör a statisztika lett, átlagosan 10,1 ponttal.
Mosóczi szerint a dobozdiagramos feladatok ráadásul viszonylag könnyűnek számítanak, így az érettségi átlagpontszámának javulásában is szerepük lehetett.
A negyedik legtöbb pontot érő témakör a függvények témaköre. Mosóczi hozzátette, hogy azon túl, hogy a diákoknak nem kell tudni ábrázolni bizonyos függvénytípusok grafikonját, van viszont néhány olyan ismeret, amellyel rendelkezniük kell, és amelyek korábban jóval kisebb hangsúlyt kaptak a vizsgasorokban.
Tudniuk kell egy grafikon alapján leolvasni és értelmezni egy teljesen általános függvény tulajdonságait. Nagyobb hangsúlyt kap a zérushely és tengelymetszet fogalmának ismerete, valamint a monotonitás és szélsőérték fogalmának ismerete is.
A rangsor ötödik helyén a valószínűségszámítás áll, viszont ennek kapcsán Mosóczi megjegyezte, hogy évről évre kicsit kisebb hangsúlyt kapott a középszintű feladatsorokban a valószínűségszámítás.
Míg 2021-ben még átlagosan 10 pontot ért ez a témakör, 2022-23-ban már csak 9,5 pontot, 2025-ben pedig már csak átlagosan 8,5 pontot.
A témakörben a legfontosabb változás, hogy bekerült a követelmények közé középszinten is a geometriai valószínűség és a várható érték fogalma. Egyik sem mondható különösebben nehéznek, de mindenképpen érdemes nagy figyelmet fordítani rá a felkészülés során.
Az egyik legnagyobb vesztese a NAT2020-as változásoknak a koordinátageometria témaköre. Mosóczi felhívta arra a figyelmet, hogy 2020 előtt még átlagosan 6 pontot hozott egy-egy feladatsorban, és gyakran előfordult a sok pontos „nagy feladatok” között is. 2020 óta viszont jól láthatóan csökken a koordinátageometria jelentősége a feladatsorokban. Átlagosan 5,2 pontot lehet kapni erre feladatsoronként.
Mosóczi András szerint a korábbi érettségi feladatsorok alapján nem lehet egyértelmű jóslatot adni arra, hogy pontosan milyen feladatok lesznek idén, de azt azonban meg lehet mondani, hogy melyek azok a témakörök, amiket mindenképpen érdemes alaposan átnézni.
Egyértelműen ilyen témakör a számtani és mértani sorozatok, és ezen belül is a lineáris és az exponenciális trendek, a függvényekkel kapcsolatos igaz-hamis feladatok, a dobozdiagram, az egyszerűbb egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok, a könnyű halmazos feladatok.
A 2024 óta megjelenő új témakörök közül a várható értéket és a geometriai valószínűséget mindenképpen javasoljuk alaposan átnézni, ezekre ugyanis számítunk idén. Szintén várható az új témakörök közül a kamatos kamat és a gyűjtőjáradék és törlesztőrészlet, ezekre a választható feladatok között lehet számítani”- tette hozzá.
Mutatjuk a Studium Generale közép- és emelt szintű matematika próbaérettségijének a megoldásait.
100-ból közel 20 pontot lehetett szerezni 2025-ben a tavaszi és őszi középszintű matekérettségin, ha valaki jól tudta a számtani és mértani sorozatokat. Mutatjuk, milyen témaköröket érdemes az utolsó néhány hétben alaposabban átnézni matekból.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben - derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetés alapja, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.
A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.
A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
