Az idei matekérettségi a Webkurzus matektanára és a Studium Generale matematika szekciójának szakértői szerint kifejezetten korrekt volt, hiszen tele volt típusfeladatokkal, három-négy pontos képlet behelyettesítésekkel. A túrórudas és az exponenciális egyenletes példától viszont sokan megijedhettek.
Reggel kilenckor kapták meg az érettségizők matekból középszinten a feladatsort. Az első részben 12 viszonylag könnyű példát kellett a diákoknak megoldania.
Apróbb hibázási lehetőségek az első részben
A matektanár az első rész kapcsán kiemelte, hogy korrekt feladatokat kaptak az érettségizők, de azért voltak olyan apróbb buktatók, amiken el lehetett csúszni.
Szaktanárként gyakran tapasztalom, hogy a legkisebb közös többszörös helyett figyelmetlenségből osztót keresnek a diákok és bízom benne, hogy észrevették, hogy a negyedik feladatban nem teljes, hanem félgömböt kellett számolniuk
- tette hozzá a szaktanár, aki szerint a kilencedik, azaz a vektoros feladat más betűkkel már szerepelt korábban az érettségin.
A Studium Generale szakértői megjegyezték, hogy a vektoros és a koordináta-geometriás feladatot is könnyen meg lehetett oldani.
Mivel a NAT változása miatt pont ezeket a témákat csonkították meg, ezért nem biztos, hogy matekórán akkora hangsúlyt fektettek rájuk, ezért ezeknek a diákoknak ez gondot okozhatott.
Az utolsó feladattól sok diák megijedhetett
A második A részben az érettségizőknek három könnyebb, de hosszabb feladatot kellett megoldaniuk. Az utolsó három, vagy II/B példa közül pedig eldönthették, hogy melyik kettőt választják.
A szaktanár kiemelte, hogy a második részben a 13. feladat „ egy sima egyenletmegoldás és kerületszámítás volt, de a 14. példában is súgott az, hogy berajzolták a négyszög átlóját.
Aki a behúzott átlóból rájött arra, hogy háromszögekből kell számolnia, és ismerte Pitagorasz-tételt, a szinusz-és koszinusztételt, az biztosan meg tudta ezt a példát oldani
- emelte ki a matektanár, aki szerint a 15. feladatban, ha valakinek nem jutott eszébe, hogyan néznek a ki a megadott függvények, az a függvénytáblázatból tudott „legálisan puskázni.”
A telefonhívásos példa nehezebb volt, mert nem kettő, hanem három halmazzal kellett dolgozniuk az érettségizőknek és ismeretlent is be kellett vezetni a megoldáshoz.
„A 17-es, vagyis túrórudat tartalmazó feladatban benne volt az összes olyan témakör, amit a diákok nem szeretnek. A kombinatorika, a valószínűség-számítás és a térgeometria általában nem a középiskolások kedvence.” – mondta a szaktanár, aki kitért arra, hogy szöveg miatt az utolsó feladattól megijedhettek a diákok, pedig összességében csak a képletbe kellett a megadott értékeket behelyettesíteni.
A Studium Generale szakértői is hasonló véleményen voltak, szerintük vagy az utolsó „csúnya” feladatot, vagy pedig a nem túl népszerű témakörök miatt a túrórudasat hagyhatta ki a legtöbb diák.
A szaktanár kiemelte azt is, hogy összességében korrekt feladatsort kaptak az érettségizők matekból középszinten, és aki készült, a sok mintapélda miatt annak biztosan jól sikerült.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
