Az utolsó feladat nehéz, ennél sokan veszíthetnek pontokat - mondták az Eduline által megkérdezett szakértők a középszintű matekérettségi első részéről. A matematika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük az Óbudai Egyetemnek, a feladatsor nem hivatalos megoldását pedig a Corvinus érettségi előkészítő szervezetének, a Studium Generale-nak.
Az idei matekérettségi első részében többek között halmazok, egyenlet megoldása a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepelnek, de a diákoknak mértani sorozat összegét, illetve térfogatot is kell számolniuk, valamint az egyenes egyenletét is fel kell írniuk.
Az Eduline által megkérdezett szakértők úgy fogalmaztak, hogy az első rész első hét feladata klasszikus értelemben vett mintapélda, ezért ezek nem okozhatnak senkinek sem problémát.
A sodrófadiagramos feladat egy kicsit pepecselősebb, sokat kell számolni, viszont négy pontot ér. Ilyenre eddig az első részben nem nagyon volt példa
- jegyezték meg, majd hozzátették, hogy a vektoros és a koordináta-geometriás feladatot azért érezhetik nehezebbnek az érettségizők, mert ez volt az a témakör, amit a NAT változása miatt megcsonkítottak, így nem biztos, hogy a matekórákon akkora fókuszt kapott.
A szakértők szerint az utolsó, valószínűség-számításos feladat viszont sokaknak jelenthet problémát, szerintük ennél a példánál sokan veszíthetnek értékes pontokat.
Matekból az első 30 pontos, a második rész pedig 70 pontos.
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
