Függőséget okozhat a mesterséges intelligencia használata?

A jelek szerint nem maga a technológia, hanem az általa kínált személyre szabott, jutalmazó és érzelmileg bevonó élményvilág teheti függővé a felhasználókat.

A törökországi Zöld Félhold nonprofit szervezet és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös szervezésében rendezték meg nemrég Isztambulban a „Viselkedési függőségek szimpózium: Mesterséges intelligencia (AI) és azon túl” című konferenciát. Ez volt az első olyan nemzetközi esemény, amely önálló platformot biztosított az AI-addikció kérdésének.

Tavasszal jöhet a kötelező AI-oktatás a szakképzésben is

A szimpózium középpontjában a problémás viselkedési függőségek álltak: a mesterségesintelligencia-használat mellett szó esett többek között a pornográfia túlzott fogyasztásáról, a kóros étkezési mintákról, a szerencsejáték- és internetes játékfüggőségről, a traumakörnyezetben kialakuló kompulzív szexuális viselkedésről, az okostelefon-függőségről, valamint a testmozgásfüggőségről is. Kiemelt témát jelentettek a digitális technológiák addiktív működésmechanizmusai és ezek közegészségügyi vonatkozásai.

A terület elismert szakértője, dr. Szabó Attila, a Széchenyi István Egyetem professzora plenáris előadásában rámutatott arra, hogy a felhasználókat nem önmagában a technológia, hanem a mesterséges intelligencia által nyújtott személyre szabott, jutalmazó, érzelmileg bevonó élmények vonzzák.

Hallgatói MI Kódexet vezet be az ELTE: érkezik az egységes szabályozás

Kifejtette, hogy a technológia problémás használata hasonló mechanizmusokat aktiválhat, mint más viselkedési addikciók: ilyenek a kiszámíthatatlan jutalmak, a társas kapcsolódás illúziója, a menekülési funkció vagy a dopaminvezérelt jutalmazási körök túlaktiválása.

A kutató azt is hangsúlyozta, hogy a túlzott AI-használat jól felismerhető jeleket produkál: a növekvő idő- és gondolati elköteleződés mellett gyakran jelentkeznek társas és munkahelyi nehézségek, illetve a „megvonás-jelenségek”, amikor a felhasználó hozzáférése korlátozódik. Dr. Szabó szerint a mesterséges intelligencia túlzott használata könnyen válhat viselkedési függőséggé, ezért elengedhetetlen a megelőzés, a tudatosítás és a téma további tudományos vizsgálata

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.