A jelek szerint nem maga a technológia, hanem az általa kínált személyre szabott, jutalmazó és érzelmileg bevonó élményvilág teheti függővé a felhasználókat.
A törökországi Zöld Félhold nonprofit szervezet és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös szervezésében rendezték meg nemrég Isztambulban a „Viselkedési függőségek szimpózium: Mesterséges intelligencia (AI) és azon túl” című konferenciát. Ez volt az első olyan nemzetközi esemény, amely önálló platformot biztosított az AI-addikció kérdésének.
Tavasszal jöhet a kötelező AI-oktatás a szakképzésben is
A szimpózium középpontjában a problémás viselkedési függőségek álltak: a mesterségesintelligencia-használat mellett szó esett többek között a pornográfia túlzott fogyasztásáról, a kóros étkezési mintákról, a szerencsejáték- és internetes játékfüggőségről, a traumakörnyezetben kialakuló kompulzív szexuális viselkedésről, az okostelefon-függőségről, valamint a testmozgásfüggőségről is. Kiemelt témát jelentettek a digitális technológiák addiktív működésmechanizmusai és ezek közegészségügyi vonatkozásai.
A terület elismert szakértője, dr. Szabó Attila, a Széchenyi István Egyetem professzora plenáris előadásában rámutatott arra, hogy a felhasználókat nem önmagában a technológia, hanem a mesterséges intelligencia által nyújtott személyre szabott, jutalmazó, érzelmileg bevonó élmények vonzzák.
Hallgatói MI Kódexet vezet be az ELTE: érkezik az egységes szabályozás
Kifejtette, hogy a technológia problémás használata hasonló mechanizmusokat aktiválhat, mint más viselkedési addikciók: ilyenek a kiszámíthatatlan jutalmak, a társas kapcsolódás illúziója, a menekülési funkció vagy a dopaminvezérelt jutalmazási körök túlaktiválása.
A kutató azt is hangsúlyozta, hogy a túlzott AI-használat jól felismerhető jeleket produkál: a növekvő idő- és gondolati elköteleződés mellett gyakran jelentkeznek társas és munkahelyi nehézségek, illetve a „megvonás-jelenségek”, amikor a felhasználó hozzáférése korlátozódik. Dr. Szabó szerint a mesterséges intelligencia túlzott használata könnyen válhat viselkedési függőséggé, ezért elengedhetetlen a megelőzés, a tudatosítás és a téma további tudományos vizsgálata
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
