Mit jelent az „E” betű az ideiglenes felvételi jegyzékben?

Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.

Sok diák és szülő számára izgalmas időszak a középiskolai felvételi eredmények várása. Az ideiglenes felvételi jegyzék megjelenésekor azonban felmerülhet a kérdés: mit jelent, ha egy tanuló neve mellett „E” betű szerepel?

Bár konkrét dátum nincsen, de március 20-ig minden középiskolának közzé kell tennie az ideiglenes felvételi jegyzéket. Ebben minden olyan diák szerepel a nevével vagy az oktatási azonosítójával, aki az adott intézménybe jelentkezett.

Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent.

Az „E” jelölés több okból is megjelenhet a felvételi jegyzékben:

  • az adott tanulmányi terület betelt, mert a rendelkezésre álló helyeket a jelentkezőnél jobb eredményt elérő tanulók foglalták el,

  • a diák nem teljesítette a felvétel feltételeit, ezért az iskola rangsorolás nélkül elutasította a jelentkezését.

Fontos tudni, hogy az ideiglenes rangsor még nem jelenti a végleges felvételi eredményt. A végleges döntés a későbbi egyeztetések és módosítások után születik meg.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.