Középiskolai felvételi 2026: egyre több topgimi teszi ki az ideiglenes felvételi jegyzékét
Március 20-ig minden középiskolának közzé kell tennie az ideiglenes felvételi listáját. Vannak olyan elitgimnáziumok, amelyek már kint van a jegyzék.
Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.
Sok diák és szülő számára izgalmas időszak a középiskolai felvételi eredmények várása. Az ideiglenes felvételi jegyzék megjelenésekor azonban felmerülhet a kérdés: mit jelent, ha egy tanuló neve mellett „E” betű szerepel?
Bár konkrét dátum nincsen, de március 20-ig minden középiskolának közzé kell tennie az ideiglenes felvételi jegyzéket. Ebben minden olyan diák szerepel a nevével vagy az oktatási azonosítójával, aki az adott intézménybe jelentkezett.
Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent.
Az „E” jelölés több okból is megjelenhet a felvételi jegyzékben:
az adott tanulmányi terület betelt, mert a rendelkezésre álló helyeket a jelentkezőnél jobb eredményt elérő tanulók foglalták el,
a diák nem teljesítette a felvétel feltételeit, ezért az iskola rangsorolás nélkül elutasította a jelentkezését.
Fontos tudni, hogy az ideiglenes rangsor még nem jelenti a végleges felvételi eredményt. A végleges döntés a későbbi egyeztetések és módosítások után születik meg.
Március 20-ig minden középiskolának közzé kell tennie az ideiglenes felvételi listáját. Vannak olyan elitgimnáziumok, amelyek már kint van a jegyzék.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.