A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetést abból vonta le, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
A Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár Facebook-oldalán megosztott videóban Sipos Imre arról beszél, hogy 2026 januárjának végén a tankerületi iskolákban a 3. évfolyamtól kezdve összesen 485 528 tanuló kapta meg a félévi bizonyítványát. A Kréta rendszerben található adatokat azóta elemezték.
A statisztikák szerint a felső tagozatosok átlageredménye 4,23, míg a 9-12. évfolyamon tanulóké 4,39 volt. A helyettes államtitkár szerint ezeket az eredményeket összevetették az előző évek adataival is, és érdemi eltérést nem találtak.
„Az oktatási rendszer ennek fényében stabilan és kiszámíthatóan működik” – fogalmazott Sipos Imre.
Az idei tanév végén az elsősök már digitális bizonyítványt kapnak
A statisztikák a diákok szorgalmában mutatnak különbségeket. A helyettes államtitkár szerint a szorgalom átlaga a 7. évfolyamon a legalacsonyabb, itt 3,91-es átlagot értek el a tanulók. Ezzel szemben a gimnáziumok 12. évfolyamára már 4,44-es átlag látható.
Sipos Imre hangsúlyozta: bár a tanulmányi átlagok fontos mutatók, az egyéni teljesítmény még fontosabb.
A tanulmányi átlagok nem feltétlenül mutatják meg pontosan, milyen készségekkel rendelkeznek a diákok. A legfrissebb országos kompetenciamérés eredményei szerint például a nyolcadikosok jelentős része még az alapvető szövegértési feladatokkal is küzd. Az adatok alapján a diákok körülbelül 22 százaléka legfeljebb a második képességszinten teljesít, vagyis csak egyszerű információkat tud visszakeresni vagy értelmezni egy szövegben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyjából minden ötödik nyolcadikos funkcionális analfabétának tekinthető.
A történelemből készült kompetenciamérés eredményei szintén azt mutatják, hogy sok diák számára nehézséget okoznak az összetettebb feladatok. A felmérés hét képességszintből áll, és az alsóbb szinteken teljesítő tanulók számára még az egyszerűbb következtetések levonása vagy az információk értelmezése is problémát jelenthet.
Nyitóképünkön Sipos Imre a Miskolci Egyetemen. Forrás: Miskolci Egyetem Youtube csatornája
Szinte elkerülhetetlen, hogy szembejöjjön velünk egy-két bizonyítvány és büszke szülő, ha június végén megnyitjuk a Facebookot. Bár gyakran jó szándékkal posztolnak a gyerekükről, mégis felvethet problémákat a diákok énképével kapcsolatban, de akár adatvédelmi szempontból is. Az év végi bizonyítványokról beszélgettünk Dombi Ancsa, általános iskolás gyerekekkel és középiskolásokkal foglalkozó tanácsadó szakpszichológussal.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
