A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetést abból vonta le, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
A Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár Facebook-oldalán megosztott videóban Sipos Imre arról beszél, hogy 2026 januárjának végén a tankerületi iskolákban a 3. évfolyamtól kezdve összesen 485 528 tanuló kapta meg a félévi bizonyítványát. A Kréta rendszerben található adatokat azóta elemezték.
A statisztikák szerint a felső tagozatosok átlageredménye 4,23, míg a 9-12. évfolyamon tanulóké 4,39 volt. A helyettes államtitkár szerint ezeket az eredményeket összevetették az előző évek adataival is, és érdemi eltérést nem találtak.
„Az oktatási rendszer ennek fényében stabilan és kiszámíthatóan működik” – fogalmazott Sipos Imre.
Az idei tanév végén az elsősök már digitális bizonyítványt kapnak
A statisztikák a diákok szorgalmában mutatnak különbségeket. A helyettes államtitkár szerint a szorgalom átlaga a 7. évfolyamon a legalacsonyabb, itt 3,91-es átlagot értek el a tanulók. Ezzel szemben a gimnáziumok 12. évfolyamára már 4,44-es átlag látható.
Sipos Imre hangsúlyozta: bár a tanulmányi átlagok fontos mutatók, az egyéni teljesítmény még fontosabb.
A tanulmányi átlagok nem feltétlenül mutatják meg pontosan, milyen készségekkel rendelkeznek a diákok. A legfrissebb országos kompetenciamérés eredményei szerint például a nyolcadikosok jelentős része még az alapvető szövegértési feladatokkal is küzd. Az adatok alapján a diákok körülbelül 22 százaléka legfeljebb a második képességszinten teljesít, vagyis csak egyszerű információkat tud visszakeresni vagy értelmezni egy szövegben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyjából minden ötödik nyolcadikos funkcionális analfabétának tekinthető.
A történelemből készült kompetenciamérés eredményei szintén azt mutatják, hogy sok diák számára nehézséget okoznak az összetettebb feladatok. A felmérés hét képességszintből áll, és az alsóbb szinteken teljesítő tanulók számára még az egyszerűbb következtetések levonása vagy az információk értelmezése is problémát jelenthet.
Nyitóképünkön Sipos Imre a Miskolci Egyetemen. Forrás: Miskolci Egyetem Youtube csatornája
Szinte elkerülhetetlen, hogy szembejöjjön velünk egy-két bizonyítvány és büszke szülő, ha június végén megnyitjuk a Facebookot. Bár gyakran jó szándékkal posztolnak a gyerekükről, mégis felvethet problémákat a diákok énképével kapcsolatban, de akár adatvédelmi szempontból is. Az év végi bizonyítványokról beszélgettünk Dombi Ancsa, általános iskolás gyerekekkel és középiskolásokkal foglalkozó tanácsadó szakpszichológussal.
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
