„Az oktatási rendszer stabilan és kiszámíthatóan működik” – véli a köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetést abból vonta le, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.

A Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár Facebook-oldalán megosztott videóban Sipos Imre arról beszél, hogy 2026 januárjának végén a tankerületi iskolákban a 3. évfolyamtól kezdve összesen 485 528 tanuló kapta meg a félévi bizonyítványát. A Kréta rendszerben található adatokat azóta elemezték.

A statisztikák szerint a felső tagozatosok átlageredménye 4,23, míg a 9-12. évfolyamon tanulóké 4,39 volt. A helyettes államtitkár szerint ezeket az eredményeket összevetették az előző évek adataival is, és érdemi eltérést nem találtak.

„Az oktatási rendszer ennek fényében stabilan és kiszámíthatóan működik” – fogalmazott Sipos Imre.

Az idei tanév végén az elsősök már digitális bizonyítványt kapnak

A statisztikák a diákok szorgalmában mutatnak különbségeket. A helyettes államtitkár szerint a szorgalom átlaga a 7. évfolyamon a legalacsonyabb, itt 3,91-es átlagot értek el a tanulók. Ezzel szemben a gimnáziumok 12. évfolyamára már 4,44-es átlag látható.

Sipos Imre hangsúlyozta: bár a tanulmányi átlagok fontos mutatók, az egyéni teljesítmény még fontosabb.

Mindez a kompetenciamérés tükrében

A tanulmányi átlagok nem feltétlenül mutatják meg pontosan, milyen készségekkel rendelkeznek a diákok. A legfrissebb országos kompetenciamérés eredményei szerint például a nyolcadikosok jelentős része még az alapvető szövegértési feladatokkal is küzd. Az adatok alapján a diákok körülbelül 22 százaléka legfeljebb a második képességszinten teljesít, vagyis csak egyszerű információkat tud visszakeresni vagy értelmezni egy szövegben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyjából minden ötödik nyolcadikos funkcionális analfabétának tekinthető.

A történelemből készült kompetenciamérés eredményei szintén azt mutatják, hogy sok diák számára nehézséget okoznak az összetettebb feladatok. A felmérés hét képességszintből áll, és az alsóbb szinteken teljesítő tanulók számára még az egyszerűbb következtetések levonása vagy az információk értelmezése is problémát jelenthet.

Nyitóképünkön Sipos Imre a Miskolci Egyetemen. Forrás: Miskolci Egyetem Youtube csatornája

Így hathat a gyerekre, ha kiposztolják a szülők az év végi bizonyítványt

Szinte elkerülhetetlen, hogy szembejöjjön velünk egy-két bizonyítvány és büszke szülő, ha június végén megnyitjuk a Facebookot. Bár gyakran jó szándékkal posztolnak a gyerekükről, mégis felvethet problémákat a diákok énképével kapcsolatban, de akár adatvédelmi szempontból is. Az év végi bizonyítványokról beszélgettünk Dombi Ancsa, általános iskolás gyerekekkel és középiskolásokkal foglalkozó tanácsadó szakpszichológussal.

Hozzászólások

Rohamtempóban, tanítási időben kellett véleményezni a tankerületi igazgatói pályázatokat – a PDSZ mellett egy diákmozgalom is tiltakozik

Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.

Új munkahely, kevesebb fizetés: sürgős törvénymódosítást és garantált béreket követel a PDSZ

Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.