Szinte elkerülhetetlen, hogy szembejöjjön velünk egy-két bizonyítvány és büszke szülő, ha június végén megnyitjuk a Facebookot. Bár gyakran jó szándékkal posztolnak a gyerekükről, mégis felvethet problémákat a diákok énképével kapcsolatban, de akár adatvédelmi szempontból is. Az év végi bizonyítványokról beszélgettünk Dombi Ancsa, általános iskolás gyerekekkel és középiskolásokkal foglalkozó tanácsadó szakpszichológussal.
Évtizedek óta ötféle jeggyel osztályozzák a diákokat Magyarországon, az egész éves teljesítményüket pedig a tanévzárón kiosztott bizonyítványok tükrözik. Így minden gyereket egységes rendszer szerint értékelnek, pedig minden gyerek más.
Az egyik leggyakrabban megfogalmazott kritika a módszerrel kapcsolatban, hogy az osztályzatok miatt a tanulók elveszítik a belső motivációjukat a tanulásra, hiszen a tudás helyett az lesz a fontos, hogy jó jegyet kapjanak.
Ráadásul az év végi bizonyítvány nagyban befolyásolja a tanulók énképét. Dombi Ancsa szakpszichológus szerint általánosságban elmondható, hogy ahogy később a munka, úgy az iskola, pontosabban az onnan érkező visszajelzések is meghatározzák, hogyan gondolkodunk önmagunkról.
"Az énkép és az iskolai bizonyítvány kapcsolata függ a környezeti tényezőktől is, hiszen a családok és iskolák különbözhetnek abban, hogy mit közvetítenek a bizonyítvány fontosságáról. A hazai sajátosságokat figyelembe véve – mint az évzáró ünnepségek, kitűnő tanulók kihirdetése – elmondható, hogy az eredmények, amelyek egyébként semmilyen mérési rendszerben nem lehetnek teljes mértékben objektívek, hatást gyakorolnak a diákok énképére"
– mondta a szakértő.
Dombi Ancsa szerint ez az érzés hasonlíthat arra, mintha egy felnőtt munkahelye közzé tenné a belső értékelés eredményeit, vagy a fizetési jegyzéket. Szerinte ráadásul a bizonyítványok posztolása a közösségi oldalakon GDPR, tehát adatvédelmi szempontból is nonszensz. A pszichológus megérti a szülők büszkeségét, de úgy véli, hogy inkább a saját érzéseiket, büszkeségüket érdemes megosztani, nem pedig a konkrét bizonyítványt.
| Gyűjthetők-e gyerekek személyes adatai az interneten? |
Személyes adatnak számít minden olyan információ, ami alapján be lehet azonosítani valakit, mint a név, igazolványszám, vagy lakcím. Az ilyen típusú személyes adatok esetében az európai szabályozás fokozott védelmet nyújt, mivel a gyerekek kevésbé vannak tudatában az adatok megosztásával járó kockázatoknak és ezek következményeinek, és kevésbé ismerik a jogaikat – olvasható az Európai Bizottság oldalán.
Pontosan ezért a legtöbb weboldalon egy bizonyos korig a szülő vagy a gyám hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a gyerek a személyes adatainak kezeléséhez szükséges beleegyezését megadhassa.
Ez igaz a közösségi oldalakra, valamint a zeneletöltési és az online játékvásárlási platformokra is. A szabályozások leginkább azokra a vállalatokra vonatkoznak, amik a szolgáltatásokat nyújtják, ezért is van nagy felelősségük a szülőknek abban, hogy mit tesznek közzé a gyerekeik, vagy akár ők maguk a gyerekeikről. |
A fent említett okok miatt fontos, hogy milyen módon kommunikálnak a szülők és pedagógusok a gyerekekkel a bizonyítvánnyal kapcsolatban.
"Itt már nem a jegyeket érdemes dicsérni, hanem a befeketett munkát. Közösen összegyűjthetjük azokat a készségeket, kompetenciákat, amelyeket a közoktatás nem mér. Ilyen például az érzelmi intelligencia, kommunikációs készségek, empátia. A család közösen otthon akár ilyen okleveleket is készíthet"
– javasolja Dombi Ancsa.
A helyzetnek nem kedvez a pszichológus szerint, hogy az érdemjegyes értékelés itthon kulturálisan nagyon erőteljesen beágyazott, nehéz tőle elszakadni. A nemzetközi gyakorlatban nagyon sok jó példa van az úgynevezett játékosított értékelésre, ami jól használva nagyon motiváló lehet, öt érdemjegy közé szorítva viszont nehéz látni az előrehaladást.
Lehet például, hogy a kisdiák megduplázta a pontjait egy dolgozaton, de még így is csak az elégtelen sávjában van. Az osztályzatokban ráadásul sokszor keverdik az objektív teljesítményértékelés és a pedagógiai szándék, ami további nehézségeket okozhat az értelmezésben.
"A legfontosabb, hogy megértsék a szülők és diákok egyaránt, hogy a gyerek soha nem az iskolai teljesítményével egyenlő"
– emelte ki Dombi Ancsa, aki szerint kerülni kell a beszélgetések során az általánosításokat. Ahelyett például, hogy a szülő azt mondja a gyereknek, te nem vagy jó matekos, fogalmazzon inkább úgy, hogy "a harmadik osztályos iskolai teljesítmény most így sikerült".
A szakember kiemelte, hogy a bizonyítvány eredményétől függetlenül nyáron még nem szükséges gyakorolni. A következő tanévről azonban már el lehet kezdeni közösen beszélni, reális, közös célokat kitűzni. Érdemes megnézni, hogy mi kell ahhoz, hogy ezeket el is érjék a gyerekek.
A szülőkkel való együtt tanulás például a legtöbb esetben konfliktusok forrása lehet, ezért hasznos lehet külső segítségben gondolkodni, amennyiben szükséges, de ezt is csak ősztől.
A nyár lehet az önbizalomerősítés időszaka
Egy sikertelenebb iskolai félév mély nyomot hagyhat a gyerekekben, sokáig bánkódhatnak, ha nem olyan jegyeket látnak a bizonyítványban, mint amit szeptermberben elképzeltek maguknak. De nem szabad, hogy ez megbélyegezze az egész vakációt, hiszen rengeteg iskolán kívüli területen kipróbálhatják magukat a szünetben. Lehet, hogy a matek nehezen megy valakinek, de idén akár kiderülhet, hogy kitűnő szakács, festő vagy remekül zenél.
A kísérletezgetéshez akár jó lehetőségek lehetnek a nyári táborok is. Budavári Eszter szakpszichológus korábban azt mondta lapunknak, hogy ezek az élmények igen hasznosak lehetnek, ugyanis egy támogató és biztonságos környezetben tudnak a gyerekek saját magukról és egymásról is tanulni. Ez segítheti a szociális készségeik fejlesztését is, ugyanis megtanulhatják, hogyan barátkozzanak, kezeljenek konfliktusokat vagy fejtsék ki úgy a véleményüket, hogy az ne legyen bántó a másik számára.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
