Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A 10 hetes nyári szünetben, amely idén június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart, a szülőknek gyakran meg kell birkózniuk azzal a problémával, hogy kire is bízzák gyerekeik felügyeletét, amíg ők dolgoznak.
Az egyik opció, ami ilyen esetben szóba jöhet, nem más, mint a táboroztatás. A választék óriási. Vannak napközis és ottalvós táborok, egy vagy többhetes turnusok, a legkülönfélébb tematika szerint. Idén a napközis táborokért átlagosan 50 ezer, az ottalvósokért pedig 75 ezer forintot is elkérnek, de vannak ennél jóval drágább programok is.
Általában a gyerekek 1-2 hetet töltenek táborokban, utána pedig jöhet minden más megoldás, amit a szülő meg tud oldani: nagyszülők, nyaralás, szabadság vagy home office. Hogy ez mekkora kihívás a családoknak, azzal egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk. Bár gyakran muszáj is táborba küldeni a gyerekeket, attól még természetesen az is fontos, hogy jól érezzék ott magukat. Ennek kapcsán megkérdeztünk a témában egy óvoda és iskola szakpszichológust.
Miért is jó a táborozás?
A táborozás alapvetően meghatározó élmény lehet a gyerekek számára, hiszen sokan ekkor töltenek először hosszabb időt távol a szülőktől, ahol egy számukra teljesen ismeretlen közegben kell boldogulniuk akár több héten keresztül. Budavári Eszter szakpszichológus szerint ezek az élmények igen hasznosak lehetnek, ugyanis egy támogató és biztonságos környezetben tudnak a gyerekek saját magukról és egymásról is tanulni.
Ez segítheti a szociális készségeik fejlesztését is, ugyanis megtanulhatják, hogyan barátkozzanak, kezeljenek konfliktusokat vagy fejtsék ki úgy a véleményüket, hogy az ne legyen bántó a másik számára. A szakember szerint ebből a szempontból a kommunikációjuk is sokat fejlődhet a táborban.
| A táborból is megárt a sok |
A túlingerlés sem tesz jót a gyerekeknek, ezért érdemes a nyári szünetet nem tele zsúfolni táborokkal, programokkal, mert a strukturálatlan időre is szükségük van (amikor azt csinál, játszik, amit szeretne, nem kell sehova sem időre menni, nincs program). Ekkor tudják feldolgozni a nehéz élményeiket, érzéseiket, valamint a regenerálódásra és a kikapcsolódásra is ilyenkor van lehetőségük. |
Virtuális világból a valóságba
A táborok kapcsán felmerülhet az a kérdés, hogy a mostani fiatalabb generáció mennyire tud még egy tábort élvezni. Ez általában helyfüggő, hiszen van, ahol tilos a telefonozás, máshol pedig semmi korlátozás nincs rá. Ha a gyerekek folyamatosan csak a telefont nyomkodják, mert a táborban például nem korlátozzák a netezési időt, akkor nehezebben tudnak kapcsolatokat kiépíteni egymással.
A pszichológus szakértő hangsúlyozta, hogy a digitális függőség ellenére továbbra is nagyon nyitottak tudnak lenni a gyerekek a közösségi élményekre, ha a tábor programja kellőképpen színes és változatos. A gyerekek nagyon sokszor megtalálják azokat a közös témákat, amelyek nem feltétlenül a virtuális világhoz kötődnek, de akár ez is megadhatja egymás felé a kezdő kapcsolódási pontot.
„Fontos, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek a tábor szervezői. Tehát a gyerek sose nyomkodhassa csak azért a telefonját, mert éppen unatkozik. Ilyenkor másfajta elfoglaltságokat, közös feladatokat kell adni a gyerekeknek, hogy egy csapatként működhessenek közös játékokat, kreatív alkotásokat, színpadi előadásokat, bemutatókat kell szervezni nekik”
- fejti ki Budavári Eszter.
Ha a gyerek nem érzi jól magát
A táborban szerzett élményeket azonban sok minden befolyásolhatja. Az, hogy a gyerekek jól érzik benne magukat függhet a tábor témájától, a csapattársaiktól és a rájuk vigyázók hozzáállásától is. A pszichológus szerint, fontos, hogy egy rossz élmény után lehetősége legyen a gyereknek megosztani az érzéseit a szüleivel vagy akár másokkal is. Ez segíthet a továbblépésben, és adott esetben bátorítani is lehet őt arra, hogy legközelebb próbáljon ki egy másik tábort is.
„Lehet, hogy egy kis idő szükséges ahhoz, hogy a gyerek ismét bizalmat szerezzen, de azt gondolom, hogy ezek a rossz tapasztalatok felülírhatóak”
- mondta Budavári Eszter, majd hozzátette, hogy gyakran éreznek az ottalvós táborokban honvágyat a gyerekek, sőt felmerülhet olyan helyzet is, amikor a táborozó az idő lejárta előtt haza szeretne menni. Ilyenkor nem feltétlenül kell egyből rohannia érte a szülőknek. Tanácsos először telefonon vagy videóhívásban beszélgetni a gyerekkel. Sok esetben egy kis beszélgetéssel el lehet simítani ezeket a helyzeteket, valamint fel lehet kelteni a gyereknek a motivációját abban, hogy élvezze ki a megmaradt napokat.
Először az ottalvós táborban
Az első tábor a kisebb gyerekeknél mindenképp nehezebb, ezért Budavári Eszter is úgy gondolja, hogy érdemes már előre felkészíteni őket arra, hogy mi vár rájuk. A szülők beszélgessenek velük, mondják el ki fogja őket a táborba vinni, hány napot fognak ott aludni, valamint ki és mikor fog értük menni. Azt is érdemes megbeszélni, hogy milyen formában fogják tartani a kapcsolatot.
A szakpszichológus elmesélte, hogy a hiányérzet enyhítésére érdemes a gyerekeknek plüssállatot vagy egy kisebb tárgyat adni, ami rájuk emlékezteti majd őket.
„Volt, aki olyan ékszert adott a gyerekének, amilyen neki is volt, így a tábor alatt is összekapcsolódva tudtak maradni.”
Ha a tábor előtt hirtelen meggondolná magát a gyerek és nem akarna elutazni, érdemes utánajárni, mi váltotta ki a benne az ellenállást. Sokszor csak a bizonytalanságtól való félelem az ok. Ilyenkor érdemes a gyereket egy kicsit biztatni, támogatni.
A szakpszichológus azt javasolja, hogy elsősorban érdeklődési terület alapján válasszanak tábort a szülők. Manapság rengeteg tematikus, például kézműves vagy sporttábor létezik, de található filmes, fotós, gasztronómiai, állatkerti tábor, sőt akár önismereti tábor is, amelyek közül biztos minden gyermek számára meg lehet találni a megfelelőt.
