Korábban már volt róla szó, hogy a papíralapú bizonyítványokat digitálisra cserélik, Maruzsa Zoltán most bejelentette: a bevezetést már az idei tanév végétől megkezdik.
Nem újdonság, hogy megváltozik az iskolai dokumentumok kezelése, de Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról számolt be közösségi oldalán, hogy már az idei tanév végén az elsősök digitális bizonyítványt kapnak.
„Mindenki megkapta már a félévi bizonyítványt. Még papír alapn. Tanév végén az elsősök már digitális bizonyítványt kapnak. Modernizáljuk, digitalizáljuk ezt is” – írta bejegyzésében az államtitkár.
A KRÉTA rendszerből állítják ki
Az új, digitális bizonyítványokat a KRÉTA rendszerből lehet majd előállítani. A lépés illeszkedik abba a szélesebb kormányzati programba, amely az oktatás működésének digitalizálását tűzte ki célul.
Ahogy korábban megírtuk az új rendszer célja, hogy a diákok és a később felnőttként továbbtanulók vagy álláskeresők életútjához kapcsolódó dokumentumok tartósan, biztonságosan és könnyen hozzáférhetően álljanak rendelkezésre. Bár a papíralapú bizonyítványt továbbra is kézhez kapják a tanulók, a jövőben a jogi értelemben hiteles igazolást már nem a könnyen elveszíthető vagy megrongálódó papírlap, hanem a digitális nyilvántartás biztosítja majd.
Legalább 80 évig megőrzik az adatokat
A kormány döntése alapján a jövőben közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás jön létre. Ebben a rendszerben az iskolai eredményeket – az általános iskolai évzáró jegyektől a középiskolai érettségiig – legalább 80 éven keresztül elektronikus formában őrzik meg.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
