Korábban már volt róla szó, hogy a papíralapú bizonyítványokat digitálisra cserélik, Maruzsa Zoltán most bejelentette: a bevezetést már az idei tanév végétől megkezdik.
Nem újdonság, hogy megváltozik az iskolai dokumentumok kezelése, de Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról számolt be közösségi oldalán, hogy már az idei tanév végén az elsősök digitális bizonyítványt kapnak.
„Mindenki megkapta már a félévi bizonyítványt. Még papír alapn. Tanév végén az elsősök már digitális bizonyítványt kapnak. Modernizáljuk, digitalizáljuk ezt is” – írta bejegyzésében az államtitkár.
A KRÉTA rendszerből állítják ki
Az új, digitális bizonyítványokat a KRÉTA rendszerből lehet majd előállítani. A lépés illeszkedik abba a szélesebb kormányzati programba, amely az oktatás működésének digitalizálását tűzte ki célul.
Ahogy korábban megírtuk az új rendszer célja, hogy a diákok és a később felnőttként továbbtanulók vagy álláskeresők életútjához kapcsolódó dokumentumok tartósan, biztonságosan és könnyen hozzáférhetően álljanak rendelkezésre. Bár a papíralapú bizonyítványt továbbra is kézhez kapják a tanulók, a jövőben a jogi értelemben hiteles igazolást már nem a könnyen elveszíthető vagy megrongálódó papírlap, hanem a digitális nyilvántartás biztosítja majd.
Legalább 80 évig megőrzik az adatokat
A kormány döntése alapján a jövőben közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás jön létre. Ebben a rendszerben az iskolai eredményeket – az általános iskolai évzáró jegyektől a középiskolai érettségiig – legalább 80 éven keresztül elektronikus formában őrzik meg.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
