Jön a digitális bizonyítvány: 80 évig fogják elektronikusan megőrizni a dokumentumokat

A kormány döntése nyomán hamarosan átalakul, hogyan igazoljuk a tanulmányi eredményeinket: a papírbizonyítvány mellett megjelenik – és hosszabb távon előtérbe kerül – a közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás.

A közeljövőben megváltozik az iskolai dokumentumok kezelése, ugyanis a kormány elindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a papíralapú bizonyítványok szerepét fokozatosan átveszi a közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás – írja a hírtv. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különböző iskolai eredményeket – az általános iskolai évzáróktól a középiskolai érettségiig – legalább 80 éven át elektronikus formában tárolják majd.

A PSZ szerint nem reális a 2026-os határidő az MI-oktatás iskolai bevezetésére

Az új rendszer célja, hogy a diákok és a később felnőttként továbbtanulók vagy álláskeresők életútjához kapcsolódó dokumentumok tartósan, biztonságosan és könnyen hozzáférhetően álljanak rendelkezésre. Bár a papíralapú bizonyítványt továbbra is kézhez kapják a tanulók, a jövőben a jogi értelemben hiteles igazolást már nem a könnyen elveszíthető vagy megrongálódó papírlap, hanem a digitális nyilvántartás biztosítja majd.

Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta: az átállás az oktatás modernizációjának fontos állomása. A digitális megoldás nemcsak a korszerű működést segíti elő, hanem hosszú távon jelentősen csökkenti a bizonyítványok kiállításával, pótlásával és hitelesítésével járó adminisztratív terheket is.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.