Előfizetéses funkciókat tesztel a Meta az Instagramon, a Facebookon és a WhatsAppon

Új, prémium előfizetéseket vezetne be a Meta az Instagramon, a Facebookon és a WhatsAppon: a felhasználók exkluzív funkciókhoz, fejlettebb kreatív eszközökhöz és kibővített mesterségesintelligencia‑megoldásokhoz férhetnek majd hozzá.

A Meta közlése szerint az új előfizetések célja, hogy a felhasználók „produktívabbak és kreatívabbak” legyenek, valamint nagyobb kontrollt kapjanak a megosztásaik és kapcsolataik felett. A prémium csomagok alkalmazásonként eltérő extrákat kínálnak majd, és a cég többféle modellt is tesztel, mielőtt véglegesítené a kínálatot – írja a TechCrunch.

Fontos, hogy a szolgáltatás nem váltja ki a jelenlegi ingyenes verziókat: az alapélmény mindenki számára elérhető marad, az előfizetés csak extra lehetőségeket nyit meg.

Beépül a Manus nevű mesterséges intelligencia

A Meta az előfizetések részeként skálázná fel a nemrég – sajtóértesülések szerint mintegy 2 milliárd dollárért – felvásárolt Manus nevű AI‑ügynököt. A vállalat két irányban gondolkodik: egyrészt beépíti a Manust saját alkalmazásaiba, másrészt külön előfizetéssel továbbra is kínálja majd üzleti ügyfeleknek.

Fejlesztők már olyan tesztverziókat is észleltek, amelyekben az Instagramon külön gyorsgomb vezet a Manus AI‑hoz – ez arra utal, hogy az MI‑funkciók szorosan integrálódnak a közösségi appokba.

Fizetőssé válhat az AI‑videók egy része is

A Meta az MI‑alapú videókészítést is bevonná az előfizetéses rendszerbe. A Vibes nevű, rövid videók generálására és remixálására alkalmas funkció eddig ingyenesen volt használható, de a jövőben „freemium” modellre válthat: az alapfunkciók maradnak ingyen, a több videós lehetőségért viszont havidíjat kérhetnek.

Titkos sztorinézés és követőlista az Instagramon

Egy ismert fejlesztő, Alessandro Paluzzi szerint az Instagram előfizetői olyan extrákat kaphatnak, mint:

  • korlátlan számú közönséglista létrehozása,

  • annak megtekintése, kik nem követik vissza őket,

  • valamint sztorik megtekintése úgy, hogy a feltöltő ne lássa a néző nevét.

Arról egyelőre nincs hivatalos információ, hogy a WhatsAppon és a Facebookon pontosan milyen fizetős funkciók jelennek majd meg.

NMHH-kutatás: egy nap több mint két és fél órát töltünk a YouTube-on

A magyarok egy átlagos napnak több mint az egytizedét videók nézegetésével töltik – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss YouTube-kutatásából. Az is kiderült, hogy a férfiak gyakrabban kattintanak online mozgóképekre a munkahelyükön vagy az edzőteremben, mint a nők, akik inkább a házimunkák végzése közben, háttértevékenységként indítanak el interneten elérhető tartalmakat.

Fokozatosan vezetnék be, a felhasználói visszajelzésekre támaszkodva

A Meta számára az új csomagok fontos bevételi lehetőséget jelentenek, de kérdés, mennyien hajlandók még egy havidíjas szolgáltatásra előfizetni. A felhasználók egyre gyakrabban panaszkodnak „előfizetés-fáradásra”, miközben egyre több digitális szolgáltatás kér pénzt extra funkciókért.

Ugyanakkor a konkurencia példája biztató: a Snapchat+ már több mint 16 millió előfizetőt gyűjtött össze, havi 3,99 dolláros induló árral.

A Meta szerint az előfizetések tesztelése a következő hónapokban indul, és a vállalat folyamatosan gyűjti majd a felhasználói visszajelzéseket. A végleges csomagok így még jelentősen változhatnak – az viszont már most látszik, hogy a közösségi oldalak világa egyre inkább a fizetős extrák felé mozdul el.

Már az óvodások is saját mobilt kapnak – derül ki az NMHH friss kutatásából

Ma már nem számít különlegesnek, ha egy kisiskolás saját okostelefont kap – de az is egyre gyakoribb, hogy már óvodáskorban megjelenik a mobilhasználat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, országos reprezentatív kutatása szerint a gyerekek egyre fiatalabban lépnek be a digitális térbe, miközben a szülőknek komoly kihívást jelent a tudatos digitális nevelés.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.