Ma már nem számít különlegesnek, ha egy kisiskolás saját okostelefont kap – az viszont egyre gyakoribb, hogy már óvodáskorban megjelenik a mobilhasználat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, országos reprezentatív kutatása szerint a gyerekek egyre fiatalabban lépnek be a digitális térbe, miközben a szülőknek komoly kihívást jelent a tudatos digitális nevelés.
Az NMHH 2017 óta vizsgálja rendszeresen a 7-16 éves magyar gyerekek médiahasználati szokásait és a szülők ezzel kapcsolatos tudását, attitűdjeit. A több mint 2000 gyermek és 2000 szülő bevonásával készült kutatás harmadik adatfelvétele 2024 végén és 2025 elején zajlott, és nemcsak a képernyőidő növekedésére, hanem az online kockázatokra és az új technológiák – például a mesterséges intelligencia – térnyerésére is rávilágít.
Már az iskolakezdés előtt megjelenik a mobil
A felmérés szerint a gyerekek átlagosan 9 évesen kapják meg első saját telefonjukat, és majdnem minden harmadik gyermek már az iskolakezdéssel egy időben jut mobilhoz. Ugyanakkor a digitális eszközök használata ennél is korábban elkezdődik: a megkérdezett gyerekek 7 százaléka már 4-6 éves korban saját mobilhasználónak számít.
Az életkor előrehaladtával gyorsan nő azok aránya, akiknek saját készülékük van. A 7-8 évesek közel egyharmada, a 9-10 évesek körülbelül kétharmada rendelkezik saját telefonnal, a 11-12 éveseknél pedig már 80 százalék feletti ez az arány. A kutatók szerint mindez azt jelzi, hogy
az okoseszközök ma már nem kivételt, hanem alapfelszerelést jelentenek a gyerekek mindennapjaiban.
Közösségi média: átlagosan 11 évesen jön az első regisztráció
A digitális jelenlét nem áll meg a mobilhasználatnál. A kutatás adatai szerint a gyerekek átlagosan 11 évesen regisztrálnak valamelyik közösségimédia-platformra, és 15 éves korra gyakorlatilag minden kiskorúnak van legalább egy aktív profilja.
A képernyő előtt töltött idő is folyamatosan emelkedik. A 9-16 évesek hétköznap átlagosan 2 órát, hétvégén pedig 3,5 órát töltenek különféle digitális eszközök használatával. A legidősebb korosztályban, a 15-16 éveseknél a napi képernyőidő már a 4 órát is meghaladja, ami komoly kérdéseket vet fel a tanulás, a pihenés és az offline tevékenységek egyensúlyával kapcsolatban.
Az otthoni szabályok jelentősen csökkentik az online kockázatokat
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a szülői jelenlét és a családon belül kialakított digitális szabályok érezhetően növelik a gyerekek online biztonságát. A megkérdezett gyerekek 10 százaléka visszajelöli az őt bejelölő ismeretlen személyeket a közösségi médiában, ami potenciális kockázatot jelenthet.Azokban a családokban viszont, ahol előre megbeszélt szabályok vonatkoznak a közösségimédia-profilok kezelésére – például arra, hogy kit jelölhetnek vissza, vagy milyen tartalmakat oszthatnak meg –, ez az arány mindössze 3 százalék. Az NMHH szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy a tudatos digitális nevelésnek mérhető, gyakorlati hatása van.
A mesterséges intelligencia már a diákok mindennapjainak része
A kutatás arra is kitér, hogy a gyerekek életében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mesterséges intelligencia. A megkérdezettek 72 százaléka már hallott az MI-ről, és minden második középiskolás használt is valamilyen MI-alapú szolgáltatást, például tanuláshoz vagy információkereséshez.
Finnországban már az óvodás gyerekek is tudják, mit jelent az AI-deepfake
Érdekes különbség, hogy a gyerekek általában pozitívabban viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, mint a szüleik. Ez újabb feladatokat ró a családokra és az oktatásra is, hiszen nemcsak a kockázatok kezelésére, hanem az új technológiák felelős használatára is fel kell készíteni a fiatalokat.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
