Ma már nem számít különlegesnek, ha egy kisiskolás saját okostelefont kap – az viszont egyre gyakoribb, hogy már óvodáskorban megjelenik a mobilhasználat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, országos reprezentatív kutatása szerint a gyerekek egyre fiatalabban lépnek be a digitális térbe, miközben a szülőknek komoly kihívást jelent a tudatos digitális nevelés.
Az NMHH 2017 óta vizsgálja rendszeresen a 7-16 éves magyar gyerekek médiahasználati szokásait és a szülők ezzel kapcsolatos tudását, attitűdjeit. A több mint 2000 gyermek és 2000 szülő bevonásával készült kutatás harmadik adatfelvétele 2024 végén és 2025 elején zajlott, és nemcsak a képernyőidő növekedésére, hanem az online kockázatokra és az új technológiák – például a mesterséges intelligencia – térnyerésére is rávilágít.
Már az iskolakezdés előtt megjelenik a mobil
A felmérés szerint a gyerekek átlagosan 9 évesen kapják meg első saját telefonjukat, és majdnem minden harmadik gyermek már az iskolakezdéssel egy időben jut mobilhoz. Ugyanakkor a digitális eszközök használata ennél is korábban elkezdődik: a megkérdezett gyerekek 7 százaléka már 4-6 éves korban saját mobilhasználónak számít.
Az életkor előrehaladtával gyorsan nő azok aránya, akiknek saját készülékük van. A 7-8 évesek közel egyharmada, a 9-10 évesek körülbelül kétharmada rendelkezik saját telefonnal, a 11-12 éveseknél pedig már 80 százalék feletti ez az arány. A kutatók szerint mindez azt jelzi, hogy
az okoseszközök ma már nem kivételt, hanem alapfelszerelést jelentenek a gyerekek mindennapjaiban.
Közösségi média: átlagosan 11 évesen jön az első regisztráció
A digitális jelenlét nem áll meg a mobilhasználatnál. A kutatás adatai szerint a gyerekek átlagosan 11 évesen regisztrálnak valamelyik közösségimédia-platformra, és 15 éves korra gyakorlatilag minden kiskorúnak van legalább egy aktív profilja.
A képernyő előtt töltött idő is folyamatosan emelkedik. A 9-16 évesek hétköznap átlagosan 2 órát, hétvégén pedig 3,5 órát töltenek különféle digitális eszközök használatával. A legidősebb korosztályban, a 15-16 éveseknél a napi képernyőidő már a 4 órát is meghaladja, ami komoly kérdéseket vet fel a tanulás, a pihenés és az offline tevékenységek egyensúlyával kapcsolatban.
Az otthoni szabályok jelentősen csökkentik az online kockázatokat
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a szülői jelenlét és a családon belül kialakított digitális szabályok érezhetően növelik a gyerekek online biztonságát. A megkérdezett gyerekek 10 százaléka visszajelöli az őt bejelölő ismeretlen személyeket a közösségi médiában, ami potenciális kockázatot jelenthet.Azokban a családokban viszont, ahol előre megbeszélt szabályok vonatkoznak a közösségimédia-profilok kezelésére – például arra, hogy kit jelölhetnek vissza, vagy milyen tartalmakat oszthatnak meg –, ez az arány mindössze 3 százalék. Az NMHH szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy a tudatos digitális nevelésnek mérhető, gyakorlati hatása van.
A mesterséges intelligencia már a diákok mindennapjainak része
A kutatás arra is kitér, hogy a gyerekek életében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mesterséges intelligencia. A megkérdezettek 72 százaléka már hallott az MI-ről, és minden második középiskolás használt is valamilyen MI-alapú szolgáltatást, például tanuláshoz vagy információkereséshez.
Finnországban már az óvodás gyerekek is tudják, mit jelent az AI-deepfake
Érdekes különbség, hogy a gyerekek általában pozitívabban viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, mint a szüleik. Ez újabb feladatokat ró a családokra és az oktatásra is, hiszen nemcsak a kockázatok kezelésére, hanem az új technológiák felelős használatára is fel kell készíteni a fiatalokat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
