Ma már nem számít különlegesnek, ha egy kisiskolás saját okostelefont kap – az viszont egyre gyakoribb, hogy már óvodáskorban megjelenik a mobilhasználat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, országos reprezentatív kutatása szerint a gyerekek egyre fiatalabban lépnek be a digitális térbe, miközben a szülőknek komoly kihívást jelent a tudatos digitális nevelés.
Az NMHH 2017 óta vizsgálja rendszeresen a 7-16 éves magyar gyerekek médiahasználati szokásait és a szülők ezzel kapcsolatos tudását, attitűdjeit. A több mint 2000 gyermek és 2000 szülő bevonásával készült kutatás harmadik adatfelvétele 2024 végén és 2025 elején zajlott, és nemcsak a képernyőidő növekedésére, hanem az online kockázatokra és az új technológiák – például a mesterséges intelligencia – térnyerésére is rávilágít.
Már az iskolakezdés előtt megjelenik a mobil
A felmérés szerint a gyerekek átlagosan 9 évesen kapják meg első saját telefonjukat, és majdnem minden harmadik gyermek már az iskolakezdéssel egy időben jut mobilhoz. Ugyanakkor a digitális eszközök használata ennél is korábban elkezdődik: a megkérdezett gyerekek 7 százaléka már 4-6 éves korban saját mobilhasználónak számít.
Az életkor előrehaladtával gyorsan nő azok aránya, akiknek saját készülékük van. A 7-8 évesek közel egyharmada, a 9-10 évesek körülbelül kétharmada rendelkezik saját telefonnal, a 11-12 éveseknél pedig már 80 százalék feletti ez az arány. A kutatók szerint mindez azt jelzi, hogy
az okoseszközök ma már nem kivételt, hanem alapfelszerelést jelentenek a gyerekek mindennapjaiban.
Közösségi média: átlagosan 11 évesen jön az első regisztráció
A digitális jelenlét nem áll meg a mobilhasználatnál. A kutatás adatai szerint a gyerekek átlagosan 11 évesen regisztrálnak valamelyik közösségimédia-platformra, és 15 éves korra gyakorlatilag minden kiskorúnak van legalább egy aktív profilja.
A képernyő előtt töltött idő is folyamatosan emelkedik. A 9-16 évesek hétköznap átlagosan 2 órát, hétvégén pedig 3,5 órát töltenek különféle digitális eszközök használatával. A legidősebb korosztályban, a 15-16 éveseknél a napi képernyőidő már a 4 órát is meghaladja, ami komoly kérdéseket vet fel a tanulás, a pihenés és az offline tevékenységek egyensúlyával kapcsolatban.
Az otthoni szabályok jelentősen csökkentik az online kockázatokat
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a szülői jelenlét és a családon belül kialakított digitális szabályok érezhetően növelik a gyerekek online biztonságát. A megkérdezett gyerekek 10 százaléka visszajelöli az őt bejelölő ismeretlen személyeket a közösségi médiában, ami potenciális kockázatot jelenthet.
Azokban a családokban viszont, ahol előre megbeszélt szabályok vonatkoznak a közösségimédia-profilok kezelésére – például arra, hogy kit jelölhetnek vissza, vagy milyen tartalmakat oszthatnak meg –, ez az arány mindössze 3 százalék. Az NMHH szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy a tudatos digitális nevelésnek mérhető, gyakorlati hatása van.
A mesterséges intelligencia már a diákok mindennapjainak része
A kutatás arra is kitér, hogy a gyerekek életében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mesterséges intelligencia. A megkérdezettek 72 százaléka már hallott az MI-ről, és minden második középiskolás használt is valamilyen MI-alapú szolgáltatást, például tanuláshoz vagy információkereséshez.
Finnországban már az óvodás gyerekek is tudják, mit jelent az AI-deepfake
Érdekes különbség, hogy a gyerekek általában pozitívabban viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, mint a szüleik. Ez újabb feladatokat ró a családokra és az oktatásra is, hiszen nemcsak a kockázatok kezelésére, hanem az új technológiák felelős használatára is fel kell készíteni a fiatalokat.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
