A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
A kormányzat választások előtti titkolózását a gyerekek szenvedik meg, hiszen egy hosszadalmas, stresszes és végső soron értelmetlen tesztírásba kényszerítik őket bele – olvasható a közleményben.
A kompetenciamérések eredeti célja az, hogy az iskolák jobbító céllal visszajelzést kapjanak módszertanaikról és hatékonyságukról egy országos szintű reprezentatív mérés alapján. Az idei felmérés során azonban az iskolák különböző feltételeket támasztanak:
van, ahol érdemjeggyel osztályozzák a gyerekek teljesítményét,
van, ahol a jobb eredmény érdekében célzottan a mérésekre készítik fel a tanulókat,
míg más iskolákban nem értékelnek és a tanulók valós teljesítményét mérik fel előzetes rákészülés nélkül.
Nyilvánvaló, hogy így a teszt nem tudja betölteni funkcióját, hiszen nem ad reális képet az intézmények működéséről
– írja a Szüli Hang.
Kompetenciamérés 2025: tényleg jobb lett a matek, de nem mindenkinek
Március 23-án kezdődnek a mérések a 4-11. évfolyamokon, amelyeket a gyerekeknek rendszerint több napon keresztül kell írniuk. Sok intézményben nincs meg a megfelelő iskolai infrastruktúra sem, számos iskolában a teszt idejére felfüggesztik az informatikaoktatást, mivel az iskolákban nincsen elegendő számítógép.
A kormányzat már 2025-ben központilag be akarta vezetni a kompetenciamérések értékelését, a tervek között szerepelt a középiskolai felvételibe való beszámítása is. A nagy közfelháborodást követően a kormányzat meghátrált, elhalasztotta a kompetenciamérések központi értékelését, de a tervről nem mondott le.
Az elmúlt egy év nem volt elegendő az oktatásirányításnak ahhoz, hogy nyilvánosságra hozza a kompetenciamérésekkel kapcsolatos szándékát, miközben lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben osztályzattal értékelhessék azokat úgy, hogy ennek módját nem tisztázták. Különös igazságtalanságot jelent az SNI/BTMN státuszú tanulók eredményének kötelező beszámítása anélkül, hogy az őket megillető kedvezményeket szabályozták volna.
A kormányzat 2025-ben egy szülői kérdőív keretében – a részletek ismertetésének mellőzésével – megkérdezte a szülőket a kompetenciamérések eredményének beszámításáról, a kérdőív eredményét azonban titkosították, és csak azután hozták nyilvánosságra, hogy a Szülői Hang bírósági úton kikényszerítette az adatok közzétételét. Kiderült, hogy a szülők többsége elutasítja a kormányzati tervet, de ahogy az a bírósági ítélet összefoglalójában is szerepel, a Belügy a szülők elutasító véleménye ellenére is azt jelölte ki feladatának, hogy a saját álláspontját vigye keresztül.
A kompetenciamérések érdemjeggyé alakítása súlyosan igazságtalan, hiszen egyrészt ezekre a felmérésekre az iskolai tananyag közvetlenül nem készíti fel a tanulókat, másrészt a korábbi évek mérési eredményeiből egyértelmű, hogy hatalmas regionális különbségek vannak az iskolák között, melynek egyik oka a társadalomban – az oktatási rendszernek is köszönhetően – egyre mélyülő szociális szakadék.
Minden ötödik nyolcadikos történelemből arra sem képes, hogy egyszerű következtetéseket vonjon le
Bár a kormány a szakképzés felé próbálja terelni a tanulókat a gimnáziumi képzés helyett, az Oktatási Hivatal adataiból látszik, hogy az elmúlt másfél évtizedben 40 százalék körül maradt a gimnáziumi képzés részaránya. A kormányzati szándék a gimnáziumot választók arányának drasztikusan csökkentése 20%-30% közöttire, ami a gimnáziumi osztályok negyedének vagy akár felének a megszüntetését jelentené. Ilyen drasztikus csökkentést csak a szülők és diákok akaratával szembe menve lehet elérni, hiszen a korábbi szakképzésbe terelési kísérletek (pénzt fizetnek a gyerekeknek, ha nem a gimnáziumot választják; továbbtanulási kedvezményeket adnak a szakképzésben, stb.) nem hozták el a kívánt eredményt. A kompetenciamérések eredményének beszámításával azonban a kormány számára lehetővé válhat a gimnáziumban továbbtanuló diákok számának mesterséges korlátozása.
Egyre nagyobb a szakadék a gyengén és a jól teljesítő negyedikesek között
A Szülői Hang követeli, hogy, hogy vessenek véget a titkolózásnak, és még a választások előtt hozzák nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó részletes terveket. Továbbá ne számítsák be a kompetenciamérések eredményét, ne akarják a gyerekeket mesterségesen a szakképzésbe terelni sem a kompetenciamérésekkel, sem másfajta adminisztratív módszerekkel.
A közleményt azzal zárták, hogy az érintett diákoknak és a szülőknek joguk van dönteni a sorsukról, joguk van tudni, hogy mire készül a kormány.
A közoktatás nemzeti ügy, nem dönthetnek rólunk nélkülünk!
– írták.
A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
