A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
A kormányzat választások előtti titkolózását a gyerekek szenvedik meg, hiszen egy hosszadalmas, stresszes és végső soron értelmetlen tesztírásba kényszerítik őket bele – olvasható a közleményben.
A kompetenciamérések eredeti célja az, hogy az iskolák jobbító céllal visszajelzést kapjanak módszertanaikról és hatékonyságukról egy országos szintű reprezentatív mérés alapján. Az idei felmérés során azonban az iskolák különböző feltételeket támasztanak:
van, ahol érdemjeggyel osztályozzák a gyerekek teljesítményét,
van, ahol a jobb eredmény érdekében célzottan a mérésekre készítik fel a tanulókat,
míg más iskolákban nem értékelnek és a tanulók valós teljesítményét mérik fel előzetes rákészülés nélkül.
Nyilvánvaló, hogy így a teszt nem tudja betölteni funkcióját, hiszen nem ad reális képet az intézmények működéséről
– írja a Szüli Hang.
Kompetenciamérés 2025: tényleg jobb lett a matek, de nem mindenkinek
Március 23-án kezdődnek a mérések a 4-11. évfolyamokon, amelyeket a gyerekeknek rendszerint több napon keresztül kell írniuk. Sok intézményben nincs meg a megfelelő iskolai infrastruktúra sem, számos iskolában a teszt idejére felfüggesztik az informatikaoktatást, mivel az iskolákban nincsen elegendő számítógép.
A kormányzat már 2025-ben központilag be akarta vezetni a kompetenciamérések értékelését, a tervek között szerepelt a középiskolai felvételibe való beszámítása is. A nagy közfelháborodást követően a kormányzat meghátrált, elhalasztotta a kompetenciamérések központi értékelését, de a tervről nem mondott le.
Az elmúlt egy év nem volt elegendő az oktatásirányításnak ahhoz, hogy nyilvánosságra hozza a kompetenciamérésekkel kapcsolatos szándékát, miközben lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben osztályzattal értékelhessék azokat úgy, hogy ennek módját nem tisztázták. Különös igazságtalanságot jelent az SNI/BTMN státuszú tanulók eredményének kötelező beszámítása anélkül, hogy az őket megillető kedvezményeket szabályozták volna.
A kormányzat 2025-ben egy szülői kérdőív keretében – a részletek ismertetésének mellőzésével – megkérdezte a szülőket a kompetenciamérések eredményének beszámításáról, a kérdőív eredményét azonban titkosították, és csak azután hozták nyilvánosságra, hogy a Szülői Hang bírósági úton kikényszerítette az adatok közzétételét. Kiderült, hogy a szülők többsége elutasítja a kormányzati tervet, de ahogy az a bírósági ítélet összefoglalójában is szerepel, a Belügy a szülők elutasító véleménye ellenére is azt jelölte ki feladatának, hogy a saját álláspontját vigye keresztül.
A kompetenciamérések érdemjeggyé alakítása súlyosan igazságtalan, hiszen egyrészt ezekre a felmérésekre az iskolai tananyag közvetlenül nem készíti fel a tanulókat, másrészt a korábbi évek mérési eredményeiből egyértelmű, hogy hatalmas regionális különbségek vannak az iskolák között, melynek egyik oka a társadalomban – az oktatási rendszernek is köszönhetően – egyre mélyülő szociális szakadék.
Minden ötödik nyolcadikos történelemből arra sem képes, hogy egyszerű következtetéseket vonjon le
Bár a kormány a szakképzés felé próbálja terelni a tanulókat a gimnáziumi képzés helyett, az Oktatási Hivatal adataiból látszik, hogy az elmúlt másfél évtizedben 40 százalék körül maradt a gimnáziumi képzés részaránya. A kormányzati szándék a gimnáziumot választók arányának drasztikusan csökkentése 20%-30% közöttire, ami a gimnáziumi osztályok negyedének vagy akár felének a megszüntetését jelentené. Ilyen drasztikus csökkentést csak a szülők és diákok akaratával szembe menve lehet elérni, hiszen a korábbi szakképzésbe terelési kísérletek (pénzt fizetnek a gyerekeknek, ha nem a gimnáziumot választják; továbbtanulási kedvezményeket adnak a szakképzésben, stb.) nem hozták el a kívánt eredményt. A kompetenciamérések eredményének beszámításával azonban a kormány számára lehetővé válhat a gimnáziumban továbbtanuló diákok számának mesterséges korlátozása.
Egyre nagyobb a szakadék a gyengén és a jól teljesítő negyedikesek között
A Szülői Hang követeli, hogy, hogy vessenek véget a titkolózásnak, és még a választások előtt hozzák nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó részletes terveket. Továbbá ne számítsák be a kompetenciamérések eredményét, ne akarják a gyerekeket mesterségesen a szakképzésbe terelni sem a kompetenciamérésekkel, sem másfajta adminisztratív módszerekkel.
A közleményt azzal zárták, hogy az érintett diákoknak és a szülőknek joguk van dönteni a sorsukról, joguk van tudni, hogy mire készül a kormány.
A közoktatás nemzeti ügy, nem dönthetnek rólunk nélkülünk!
– írták.
A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
