A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
Balatoni Katalin a HírTV műsorában nemrég kifejtette, hogy miért áll ki a kompetenciamérést mellett. Elmondása szerint a felmérés eredményei irányt mutathatnak az intézményeknek abban, hogy hol érdemes új módszereket bevezetni, mely területeken szükséges a pedagógusok szakmai támogatása vagy továbbképzése, illetve mely teljesítményekre lehet tudatosan építeni.
Minden negyedik nyolcadikos gyakorlatilag funkcionális analfabéta
Kiemelte, hogy a mérésből származó információk a tanárok számára is fontosak, hiszen saját munkájukról és a diákok fejlődéséről egyaránt pontosabb képet adnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy célzottan segítsék a tanulókat abban, hogy bizonyos készségekben még jobb eredményeket érjenek el.
Hozzátette azt is, hogy a kompetenciamérés ugyanilyen módon szolgálja a szülők és a diákok érdekeit is. Összességében minden érintett – az oktatásirányítás, az intézményvezetők, a pedagógusok és a családok – közös célja, hogy a gyerekek minél sikeresebben teljesítsenek, és a mérések ehhez adnak kézzelfogható támpontokat.
Egyre nagyobb a szakadék a gyengén és a jól teljesítő negyedikesek között
Bár valóban közös érdek, hogy a diákok minél jobb eredményeket érjenek el, a kompetenciamérés rendszerében több kihívás is megjelent. A felmérést 2022 óta digitális formában bonyolítják le, ami új helyzetet teremtett, és ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia – különösen a ChatGPT – gyors elterjedése is hatással lett a folyamatra. Egy budapesti gimnázium tanulója korábban arról beszélt az Eduline-nak, hogy az alkalmazás megjelenése óta sokan ennek segítségével oldják meg a feladatokat, ami felveti a mérési eredmények hitelességének kérdését:
„Lényegében amióta van ChatGPT, azóta minden egyes kompetenciamérésen használtuk” – mesélte a lapunknak egy Budapesti gimnázium 11-es diákja. Azt is hozzátette, hogy alig van olyan diák, aki ne így tenne.
Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
