A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
Balatoni Katalin a HírTV műsorában nemrég kifejtette, hogy miért áll ki a kompetenciamérést mellett. Elmondása szerint a felmérés eredményei irányt mutathatnak az intézményeknek abban, hogy hol érdemes új módszereket bevezetni, mely területeken szükséges a pedagógusok szakmai támogatása vagy továbbképzése, illetve mely teljesítményekre lehet tudatosan építeni.
Minden negyedik nyolcadikos gyakorlatilag funkcionális analfabéta
Kiemelte, hogy a mérésből származó információk a tanárok számára is fontosak, hiszen saját munkájukról és a diákok fejlődéséről egyaránt pontosabb képet adnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy célzottan segítsék a tanulókat abban, hogy bizonyos készségekben még jobb eredményeket érjenek el.
Hozzátette azt is, hogy a kompetenciamérés ugyanilyen módon szolgálja a szülők és a diákok érdekeit is. Összességében minden érintett – az oktatásirányítás, az intézményvezetők, a pedagógusok és a családok – közös célja, hogy a gyerekek minél sikeresebben teljesítsenek, és a mérések ehhez adnak kézzelfogható támpontokat.
Egyre nagyobb a szakadék a gyengén és a jól teljesítő negyedikesek között
Bár valóban közös érdek, hogy a diákok minél jobb eredményeket érjenek el, a kompetenciamérés rendszerében több kihívás is megjelent. A felmérést 2022 óta digitális formában bonyolítják le, ami új helyzetet teremtett, és ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia – különösen a ChatGPT – gyors elterjedése is hatással lett a folyamatra. Egy budapesti gimnázium tanulója korábban arról beszélt az Eduline-nak, hogy az alkalmazás megjelenése óta sokan ennek segítségével oldják meg a feladatokat, ami felveti a mérési eredmények hitelességének kérdését:
„Lényegében amióta van ChatGPT, azóta minden egyes kompetenciamérésen használtuk” – mesélte a lapunknak egy Budapesti gimnázium 11-es diákja. Azt is hozzátette, hogy alig van olyan diák, aki ne így tenne.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
