A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
Balatoni Katalin a HírTV műsorában nemrég kifejtette, hogy miért áll ki a kompetenciamérést mellett. Elmondása szerint a felmérés eredményei irányt mutathatnak az intézményeknek abban, hogy hol érdemes új módszereket bevezetni, mely területeken szükséges a pedagógusok szakmai támogatása vagy továbbképzése, illetve mely teljesítményekre lehet tudatosan építeni.
Minden negyedik nyolcadikos gyakorlatilag funkcionális analfabéta
Kiemelte, hogy a mérésből származó információk a tanárok számára is fontosak, hiszen saját munkájukról és a diákok fejlődéséről egyaránt pontosabb képet adnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy célzottan segítsék a tanulókat abban, hogy bizonyos készségekben még jobb eredményeket érjenek el.
Hozzátette azt is, hogy a kompetenciamérés ugyanilyen módon szolgálja a szülők és a diákok érdekeit is. Összességében minden érintett – az oktatásirányítás, az intézményvezetők, a pedagógusok és a családok – közös célja, hogy a gyerekek minél sikeresebben teljesítsenek, és a mérések ehhez adnak kézzelfogható támpontokat.
Egyre nagyobb a szakadék a gyengén és a jól teljesítő negyedikesek között
Bár valóban közös érdek, hogy a diákok minél jobb eredményeket érjenek el, a kompetenciamérés rendszerében több kihívás is megjelent. A felmérést 2022 óta digitális formában bonyolítják le, ami új helyzetet teremtett, és ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia – különösen a ChatGPT – gyors elterjedése is hatással lett a folyamatra. Egy budapesti gimnázium tanulója korábban arról beszélt az Eduline-nak, hogy az alkalmazás megjelenése óta sokan ennek segítségével oldják meg a feladatokat, ami felveti a mérési eredmények hitelességének kérdését:
„Lényegében amióta van ChatGPT, azóta minden egyes kompetenciamérésen használtuk” – mesélte a lapunknak egy Budapesti gimnázium 11-es diákja. Azt is hozzátette, hogy alig van olyan diák, aki ne így tenne.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
