Balatoni Katalin kiáll a kompetenciamérés mellett: „Az iskola ennek mentén akár innovációkat is be tud vezetni”

A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.

Balatoni Katalin a HírTV műsorában nemrég kifejtette, hogy miért áll ki a kompetenciamérést mellett. Elmondása szerint a felmérés eredményei irányt mutathatnak az intézményeknek abban, hogy hol érdemes új módszereket bevezetni, mely területeken szükséges a pedagógusok szakmai támogatása vagy továbbképzése, illetve mely teljesítményekre lehet tudatosan építeni.

Minden negyedik nyolcadikos gyakorlatilag funkcionális analfabéta

Kiemelte, hogy a mérésből származó információk a tanárok számára is fontosak, hiszen saját munkájukról és a diákok fejlődéséről egyaránt pontosabb képet adnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy célzottan segítsék a tanulókat abban, hogy bizonyos készségekben még jobb eredményeket érjenek el.

Hozzátette azt is, hogy a kompetenciamérés ugyanilyen módon szolgálja a szülők és a diákok érdekeit is. Összességében minden érintett – az oktatásirányítás, az intézményvezetők, a pedagógusok és a családok – közös célja, hogy a gyerekek minél sikeresebben teljesítsenek, és a mérések ehhez adnak kézzelfogható támpontokat.

">

Egyre nagyobb a szakadék a gyengén és a jól teljesítő negyedikesek között

Bár valóban közös érdek, hogy a diákok minél jobb eredményeket érjenek el, a kompetenciamérés rendszerében több kihívás is megjelent. A felmérést 2022 óta digitális formában bonyolítják le, ami új helyzetet teremtett, és ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia – különösen a ChatGPT – gyors elterjedése is hatással lett a folyamatra. Egy budapesti gimnázium tanulója korábban arról beszélt az Eduline-nak, hogy az alkalmazás megjelenése óta sokan ennek segítségével oldják meg a feladatokat, ami felveti a mérési eredmények hitelességének kérdését:

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.