Balatoni Katalin a HírTV műsorában nemrég kifejtette, hogy miért áll ki a kompetenciamérést mellett. Elmondása szerint a felmérés eredményei irányt mutathatnak az intézményeknek abban, hogy hol érdemes új módszereket bevezetni, mely területeken szükséges a pedagógusok szakmai támogatása vagy továbbképzése, illetve mely teljesítményekre lehet tudatosan építeni.
Minden negyedik nyolcadikos gyakorlatilag funkcionális analfabéta
Kiemelte, hogy a mérésből származó információk a tanárok számára is fontosak, hiszen saját munkájukról és a diákok fejlődéséről egyaránt pontosabb képet adnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy célzottan segítsék a tanulókat abban, hogy bizonyos készségekben még jobb eredményeket érjenek el.
Hozzátette azt is, hogy a kompetenciamérés ugyanilyen módon szolgálja a szülők és a diákok érdekeit is. Összességében minden érintett – az oktatásirányítás, az intézményvezetők, a pedagógusok és a családok – közös célja, hogy a gyerekek minél sikeresebben teljesítsenek, és a mérések ehhez adnak kézzelfogható támpontokat.
">
Egyre nagyobb a szakadék a gyengén és a jól teljesítő negyedikesek között
Bár valóban közös érdek, hogy a diákok minél jobb eredményeket érjenek el, a kompetenciamérés rendszerében több kihívás is megjelent. A felmérést 2022 óta digitális formában bonyolítják le, ami új helyzetet teremtett, és ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia – különösen a ChatGPT – gyors elterjedése is hatással lett a folyamatra. Egy budapesti gimnázium tanulója korábban arról beszélt az Eduline-nak, hogy az alkalmazás megjelenése óta sokan ennek segítségével oldják meg a feladatokat, ami felveti a mérési eredmények hitelességének kérdését:
„Lényegében amióta van ChatGPT, azóta minden egyes kompetenciamérésen használtuk” – mesélte a lapunknak egy Budapesti gimnázium 11-es diákja. Azt is hozzátette, hogy alig van olyan diák, aki ne így tenne.