A matekhoz jól használható, de a szövegértéshez nem elég okos – így használták a diákok a ChatGPT-t a kompetenciaméréshez

„Lényegében amióta van ChatGPT, azóta minden egyes kompetenciamérésen használtuk” – mesélte a lapunknak egy Budapesti gimnázium 11-es diákja. Azt is hozzátette, hogy alig van olyan diák, aki ne így tenne.

  • Rodler Lili

Március 24-én hétfőn elkezdődtek a kompetenciamérések, amit első körben a 11. és 7. évfolyamosok írtak meg. A hét tantárgy mindegyikénél kivétel nélkül előkerült, mint kis segítő asszisztens a ChatGPT, vagy a mesterséges intelligencia valamelyik formája.

A kompetenciaméréseket 2022-tól kezdve digitálisan végzik, így nem csoda, a diákok hamar kihasználták a lehetőséget.

Főleg a matekfeladatokat lehet vele jól megoldani, hiszen egy gépről van szó, ami a saját magába integrált számológépet használja. Az irodalom és történelem feladatoknál már nem igazán működik, én nem is használom hozzá, de sokan mások meg igen, így időt nyernek még, még akkor is, ha rossz is a gép megfejtése” – mondta, majd hozzátette, hogy az osztályukban 30 diákból 28-an a mostani felmérésen is használtak mesterséges intelligenciát.

„Az 1-2 percet igénybe vevő feladatokat természetesen fejből oldom meg, csak a hosszabb, időigényesebb feladatokat másolom be a kis asszisztensnek” – tette hozzá a diák, aki ez utóbbit is általában azért alkalmazza, mert a feladattípussal vagy nem találkoztak még az órán, vagy pedig olyan komplex, hogy az emelt matekosok sem tudják megoldani egyből.

Nem lehet egyszerre 30 gyereket felügyelni, hogy ki mit csinál a laptopján

Felmerül a kérdés, hogy hogyan is lehet ezt igazából megoldani anélkül, hogy észrevegyék a csalást. A válasz meglehetősen egyszerű.

„Egy teremnyi gyerekre egy felügyelő tanár van. Ő, amikor akar körbemegy, de nem járkál állandóan. Nem nagyon veszik észre, ha van egy plusz ablak piciben megnyitva a gépeden” – mesélte a 11-es diák, aki megjegyezte, hogy a gépekre egy nagy központi szerveren pedig nem is látnak rá.

 

Általában így lehet egymás mellett megnyitni az oldalakat

A titkos keresgélésekre sok egyéb lehetőség is van. Van, aki az iskolai laptopján nem csak az iskolához köthető Google-fiókjával tud bejelentkezni, hanem automatikusan a saját fiókjával is. Így aztán abszolút nem visszakövethető, hogy ki mire is keresett rá a kompetenciamérés alatt, ha az egyik ablakban az egyik, a másik ablakban pedig a másik fiókján van bejelentkezve.

A ChatGPT kérdéslimitjére is van megoldás, és még az internet sem omlik össze

„Van, hogy egyszerre 20-30 kis ablak van megnyitva, előre bekészítve a ChatGPT-vel” – mesélte a diák. Így könnyedén ki lehet iktatni azt az akadályt, hogy egy ponton túl nem válaszol semmire.

Az, hogy egyszerre ennyi ablak tud működni az választ ad más felmerülő kérdésekre is. Többek között arra, hogy hol lehet a hiba, amikor a kompetenciamérés menet közben kidobja a felhasználót.

„Sosem az internettel volt baj. Erre a ChatGPT ad tanúbizonyosságot. Amikor kifagy az oldal, ahol meg kell oldani a feladatokat, az internet továbbra is vígan működik. Az Oktatási Hivatal központi szerverével lehet a baj. Valószínűleg nehezen bírja el, ha mondjuk 5000 diák egyidőben indítja el, hát még ha valaki késve vagy hamarabb nyom rá az indításra” – emelte ki.

Akadozott a rendszer

A diák szerint a mostani méréseknél is többször előfordult, hogy az angol hanganyagokat nem töltötte be az oldal, vagy éppen 20 percen keresztül nem akart elindulni a történelem feladatsor és a végén már csak nagyon kevés idő maradt az amúgy 45 percet igénylő feladatokra.

Kiemelte, hogy akiket a szerver teljesen kidobott és vissza sem engedett, ők egy pót alkalommal megcsinálhatják a feladatsort.

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.