Tavaly tavasszal kicsivel több mint 584 ezer 4-11. évfolyamos diák töltötte ki digitálisan a kompetenciamérést az ország 3050 iskolájában.

A tavalyi kompetenciamérés végleges eredményeit az Oktatási Hivatal nemrég publikálta. Az eredmények lesújtóak, hiszen kiderült, hogy a nyolcadikosok negyede  jobb esetben csak egyszerűbb kifejezéseket tud megtalálni egy adott szövegben.

Matekból sem túl derűs a helyzet, hiszen a

• negyedikesek 1382
• ötödikesek 1467
• hatodikosok 1464
• hetedikesek 1511
• nyolcadikosok 1578
• kilencedikesek 1685
• tizedikesek 1623
• tizenegyedikesek 1709

képességpontot értek el.

Hatodiktól felfelé mindegyik osztályban rosszabb eredmények születtek, mint 2023-ban . A 2024-es kompetenciamérésen a 6., 8., és 10  osztályosok matematikából átlagosan csak 8-15 ponttal szereztek kevesebbet az előző évhez képest.

Ehhez képest

• a 7. osztályosok 38 ponttal

• a 9. osztályosok 31 ponttal

írtak kevesebbet a 2023-as eredményekhez képest. A legtöbbet, összesen 46 pontot a tizenegyedikesek rontottak.

Aggasztó eredmények nyolcadikban

A nyolcadikosok 1,28 százaléka teljesített az első szint alatt és 8,02 százalékuk az első szinten, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy jobb esetben csak egyértelmű, jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó feladatokat tudnak megoldani, de egylépésben, begyakorlás után is egy egyszerű matemematikai problémára is csak a 15,56 százalékuk tudott helyesen válaszolni.

Tehát az általános iskola végén gyakorlatilag minden negyedik nyolcadikosnak gondot okozhat egy olyan matematikai példa, amit nem egy, hanem két lépésben tud megoldani. Ez mondjuk annak tükrében nem meglepő, hogy a nyolcadikosok negyede gyakorlatilag funkcionális analfabéta.

Borsod lemaradóban matekból

Országos szinten is nagy különbségek voltak az egyes régiók között. A szövegértéshez hasonlóan matekból is negyediktől-nyolcadikig a budapesti diákok teljesítettek a legjobban. (Nyolcadikban egyébként 1626 átlagponttal érték el a a legjobb eredményt.)

Kilencedikben a zalai tanulók, tizedikben és tizenegyedikben pedig a Győr-Moson-Sopron megyében élők végeztek az élen. Ha összehasonlítjuk a matek kompetenciamérés eredményeit a szövegértéssel, akkor láthatjuk, hogy matekból ugyanazok a megyék teljesítettek a legjobban, mint szövegértésből.

A legkevesebb pontot negyediktől-hatodikig a borsodi, hetedikben a nógrádi, nyolcadikban a szabolcsi tanulók szerezték. Míg kilencediktől- tizenegyedikig ismét a borsodi tanulók szerepeltek a leggyengébben matekból. Ezek az eredmények nagyjából megegyeznek a szövegértési kompetenciamérés eredményeivel, vagyis a diákoknál a szövegértés szintje nagyban befolyásolja, hogy meg tud-e oldani egy matekpéldát vagy sem.

Bár nem kompetenciamérés, de Töreky Szilvia, a Webkurzus matektanára korábban még a központi írásbelik kapcsán nyilatkozta azt az Eduline-nak, hogy idén hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kell adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.

Az adatokból az is látszik - egy-egy kivételt leszámítva - minél jobb családi hátterű diákok járnak egy iskolába, annál magasabb pontszámot érnek el matekból is a kompetenciamérésen.

A fiúknak jobban sikerült

De nemcsak régiós szinten, hanem nemek között is voltak különbségek. A fiúk a 7. és 8. osztályt leszámítva mindegyik évfolyamon jobbak voltak a lányoknál matekből . (Hetedikben és nyolcadikban pont ugyanolyan eredményt értek el.) Negyedikben 33, ötödikben 21, hatodikban 11, kilencedikben 23 és tizedikben 15 ponttal írtak jobbat. A két nem között tizenegyedikben volt a legnagyobb differencia, a fiúk 36 ponttal szereztek többet  a lányokhoz képest.

A kompetenciaméréssel részletesen az alábbi cikkünkben: