"Jönnek a hírek újra, hol nem engedték be a gyengébb képességű diákokat, hol diktálták le a válaszokat, csak hogy fényesebben szerepeljen az iskola. Tényleg ennyire fontos lenne ez? Tényleg ez határoz meg egy iskolát? Mert ezzel akkor alapvetően baj van" - írja a kompetenciamérésről Balatoni József, vagyis Jocó bácsi.
Több mint 260 ezer diák töltötte ki szerdán a kompetenciamérés feladatlapjait - a tesztről Jocó bácsi, vagyis Balatoni József is kifejtette a véleményét Facebook-oldalán.
Ma az ország összes 6., 8., 10. osztályos tanulói megírták ma az országos kompetenciamérést. Azóta egy nagy közösségi csoportban sorra kerülnek fel a képek diákoktól, milyen válaszokat adtak, hogy trollkodták szét a feladatokat, amire még büszkék is. Ez akár lehetne dühítő is, van, ami valóban az. De kérdem én, miért is vennék komolyan? Hogyan is érnénk el, hogy komolyan vegyék? Az osztályomban én kezdtem reggel, elmondtam nekik, miért van ez és miért fontos. Mert igenis fontos, hisz ez alapján minősítenek egy iskolát, rangsorolják, na adja az ég, el is marasztalják. Az már más kérdés, én mennyire értek egyet azzal, hogy ez alapján ítélnek meg iskolákat, tanárokat. Ők megértették és tényleg komolyan dolgoztak rajta. Attól még bennem is felmerül, hogy én komolyan tudnám-e venni 16 éves diákként? Hát, nem tudok egyértelmű igennel válaszolni. Fontos lenne, hogy a diákokban kialakítsunk egyfajta lojalitást az iskolájukhoz, ahhoz a közösséghez, ahová tartoznak. Mert nem hiszem, hogy mindig ennyire gyenge a teljesítmény. Tudnának a diákok sokkal jobbat is, de bennük van a minek érzés. Ehhez közösséget is kell építeni, programokkal, táborokkal, élménypedagógiai gyakorlatokkal. Mert ha így teszünk, akkor talán könnyebb komolyan venni. Mert jegyet nem kapnak rá, és jó, ha 100-ból egy szülő megnézi majd az eredményt, egy évvel később, ha meg van még a kis cetli, amit adunk... Nagyon nehéz ez. Próbálkozunk, de közben valahol mélyen mi is tudjuk, hogy ez nem biztos, hogy reális elvárás. De hogy lehetne ezt komolyabbá, megélhetőbbé tenni? Azt nem tudom. Osztályozni kellene? Igen, lehetne ötössel jutalmazni, ha jó, és elbeszélgetni vele, ha nem. De ahhoz pedig nekünk kellene kijavítani, helyben, ami így tanév végén elég nagy megterhelést jelentene az iskoláknak.
Közben pedig jönnek a hírek újra, hol nem engedték be a gyengébb képességű diákokat, hol diktálták le a válaszokat, csak hogy fényesebben szerepeljen az iskola. Tényleg ennyire fontos lenne ez? Tényleg ez határoz meg egy iskolát? Mert ezzel akkor alapvetően baj van. Nem feltétlenül az iskolákkal, hanem azzal, aki ennek ekkora szerepet tulajdonít. Megértem azokat is, akik csalnak, mert így jobb a megítélésük. De ezzel mire tanítjuk a gyerekeket? Arra, hogy érdekből lehet csalni egy kicsit? Mert ne higgye bárki, hogy a gyerekek ezt nem értik, nem tudják. Meg igenis tudják.A mérés szükséges, de valahogy máshogy. Nem, nem tudom, pontosan hogy lehetne. Ahhoz sok tanárnak össze kellene ülni, megvitatni... Az meg ugye nem megy...
Mit mér a kompetenciamérés?
"A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni" - olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.
A matematikateszt feladataihoz fokozatosan nehezedő 1-4 olyan kérdés tartozik, amely rendszerint életszerű szituációkhoz kapcsolódik, a kérdések között vannak egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható és hosszabb számításokat, önálló matematikai módszer leírását igénylő feladatok. A szövegértés különböző szövegeihez 7-15 kérdés tartozik. Ezekkel azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni az olvasott információkat, képes-e az összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.
Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
