Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
"Jönnek a hírek újra, hol nem engedték be a gyengébb képességű diákokat, hol diktálták le a válaszokat, csak hogy fényesebben szerepeljen az iskola. Tényleg ennyire fontos lenne ez? Tényleg ez határoz meg egy iskolát? Mert ezzel akkor alapvetően baj van" - írja a kompetenciamérésről Balatoni József, vagyis Jocó bácsi.

Több mint 260 ezer diák töltötte ki szerdán a kompetenciamérés feladatlapjait - a tesztről Jocó bácsi, vagyis Balatoni József is kifejtette a véleményét Facebook-oldalán.
Ma az ország összes 6., 8., 10. osztályos tanulói megírták ma az országos kompetenciamérést. Azóta egy nagy közösségi csoportban sorra kerülnek fel a képek diákoktól, milyen válaszokat adtak, hogy trollkodták szét a feladatokat, amire még büszkék is. Ez akár lehetne dühítő is, van, ami valóban az. De kérdem én, miért is vennék komolyan? Hogyan is érnénk el, hogy komolyan vegyék? Az osztályomban én kezdtem reggel, elmondtam nekik, miért van ez és miért fontos. Mert igenis fontos, hisz ez alapján minősítenek egy iskolát, rangsorolják, na adja az ég, el is marasztalják. Az már más kérdés, én mennyire értek egyet azzal, hogy ez alapján ítélnek meg iskolákat, tanárokat. Ők megértették és tényleg komolyan dolgoztak rajta. Attól még bennem is felmerül, hogy én komolyan tudnám-e venni 16 éves diákként? Hát, nem tudok egyértelmű igennel válaszolni. Fontos lenne, hogy a diákokban kialakítsunk egyfajta lojalitást az iskolájukhoz, ahhoz a közösséghez, ahová tartoznak. Mert nem hiszem, hogy mindig ennyire gyenge a teljesítmény. Tudnának a diákok sokkal jobbat is, de bennük van a minek érzés. Ehhez közösséget is kell építeni, programokkal, táborokkal, élménypedagógiai gyakorlatokkal. Mert ha így teszünk, akkor talán könnyebb komolyan venni. Mert jegyet nem kapnak rá, és jó, ha 100-ból egy szülő megnézi majd az eredményt, egy évvel később, ha meg van még a kis cetli, amit adunk... Nagyon nehéz ez. Próbálkozunk, de közben valahol mélyen mi is tudjuk, hogy ez nem biztos, hogy reális elvárás. De hogy lehetne ezt komolyabbá, megélhetőbbé tenni? Azt nem tudom. Osztályozni kellene? Igen, lehetne ötössel jutalmazni, ha jó, és elbeszélgetni vele, ha nem. De ahhoz pedig nekünk kellene kijavítani, helyben, ami így tanév végén elég nagy megterhelést jelentene az iskoláknak.
Közben pedig jönnek a hírek újra, hol nem engedték be a gyengébb képességű diákokat, hol diktálták le a válaszokat, csak hogy fényesebben szerepeljen az iskola. Tényleg ennyire fontos lenne ez? Tényleg ez határoz meg egy iskolát? Mert ezzel akkor alapvetően baj van. Nem feltétlenül az iskolákkal, hanem azzal, aki ennek ekkora szerepet tulajdonít. Megértem azokat is, akik csalnak, mert így jobb a megítélésük. De ezzel mire tanítjuk a gyerekeket? Arra, hogy érdekből lehet csalni egy kicsit? Mert ne higgye bárki, hogy a gyerekek ezt nem értik, nem tudják. Meg igenis tudják.A mérés szükséges, de valahogy máshogy. Nem, nem tudom, pontosan hogy lehetne. Ahhoz sok tanárnak össze kellene ülni, megvitatni... Az meg ugye nem megy...
Mit mér a kompetenciamérés?
"A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni" - olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.
A matematikateszt feladataihoz fokozatosan nehezedő 1-4 olyan kérdés tartozik, amely rendszerint életszerű szituációkhoz kapcsolódik, a kérdések között vannak egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható és hosszabb számításokat, önálló matematikai módszer leírását igénylő feladatok. A szövegértés különböző szövegeihez 7-15 kérdés tartozik. Ezekkel azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni az olvasott információkat, képes-e az összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.
Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken. Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.