A Történelemtanárok Egylete a pedagógusképzések átalakítása kapcsán javasolta többek között a szakmai és civil szervezetek képzéseinek szélesebb körű beszámítását, valamint a 120 órás továbbképzés teljesítési idejének hét évre történő visszaállítását.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) is kifejtette véleményét a pedagógus-továbbképzések átalakítása kapcsán. A szervezet támogatja, hogy lazul a korábbi központosított rendszer és kivezetik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a vele együttműködő egyetemek által szervezett tartalmi megújító továbbképzéseket, a tanárok választható képzésekből teljesíthetik a továbbképzési kötelezettséget.
A TTE szerint az is pozitív, hogy az intézmények a saját szakmai szükségleteihez igazodó belső továbbképzéseket szervezhetnek, ezeken pedig önkéntesen vehetnek részt a pedagógusok.
A szervezet ezen kívül több javaslatot is megfogalmazott:
Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a 120 órás továbbképzést ne a jelenlegi javaslatban szereplő öt év, hanem továbbra is hét év alatt kelljen teljesíteni a pedagógusoknak, és ez is számítson bele a kötött munkaidőbe. A TTE szerint erre a pedagógusok munkaterhének csökkentése miatt lenne szükség.
Hasonló véleményen van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is (PDSZ) is, mely szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy átalakítja a pedagógusok továbbképzési rendszerét a kormány, a készülő kormányrendelet pedig első körben három ponton változtat a jelenlegi szabályokon: megszüntetik az úgynevezett tartalmi megújító képzéseket, a gyakornokoknak nem kell vizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből, az intézmények pedig saját belső képzéseket is szervezhetnek. A tervezett változtatásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
Milyen hiedelem kötődik az ünnephez és miért faragnak töklámpást az emberek? Teszteljétek a tudásotokat!
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
