Ha rosszul sikerült a szövegértés, akkor szinte biztos, hogy a matek is

A nyolcadikosok negyede matekból is csak a legegyszerűbb feladatokat tudta megoldani és a hét kompetenciaszintből legfeljebb csak a második szinten áll - derült ki a 2024-es matek kompetenciamérés eredményeiből.

Tavaly tavasszal kicsivel több mint 584 ezer 4-11. évfolyamos diák töltötte ki digitálisan a kompetenciamérést az ország 3050 iskolájában.

A tavalyi kompetenciamérés végleges eredményeit az Oktatási Hivatal nemrég publikálta. Az eredmények lesújtóak, hiszen kiderült, hogy a nyolcadikosok negyede  jobb esetben csak egyszerűbb kifejezéseket tud megtalálni egy adott szövegben.

Matekból sem túl derűs a helyzet, hiszen a

  • negyedikesek 1382
  • ötödikesek 1467
  • hatodikosok 1464
  • hetedikesek 1511
  • nyolcadikosok 1578
  • kilencedikesek 1685
  • tizedikesek 1623
  • tizenegyedikesek 1709

képességpontot értek el.

Hatodiktól felfelé mindegyik osztályban rosszabb eredmények születtek, mint 2023-ban . A 2024-es kompetenciamérésen a 6., 8., és 10  osztályosok matematikából átlagosan csak 8-15 ponttal szereztek kevesebbet az előző évhez képest.

Ehhez képest

  • a 7. osztályosok 38 ponttal
  • a 9. osztályosok 31 ponttal

írtak kevesebbet a 2023-as eredményekhez képest. A legtöbbet, összesen 46 pontot a tizenegyedikesek rontottak.

Aggasztó eredmények nyolcadikban

A nyolcadikosok 1,28 százaléka teljesített az első szint alatt és 8,02 százalékuk az első szinten, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy jobb esetben csak egyértelmű, jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó feladatokat tudnak megoldani, de egylépésben, begyakorlás után is egy egyszerű matemematikai problémára is csak a 15,56 százalékuk tudott helyesen válaszolni.

Tehát az általános iskola végén gyakorlatilag minden negyedik nyolcadikosnak gondot okozhat egy olyan matematikai példa, amit nem egy, hanem két lépésben tud megoldani. Ez mondjuk annak tükrében nem meglepő, hogy a nyolcadikosok negyede gyakorlatilag funkcionális analfabéta.

 

Shutterstock

Borsod lemaradóban matekból

Országos szinten is nagy különbségek voltak az egyes régiók között. A szövegértéshez hasonlóan matekból is negyediktől-nyolcadikig a budapesti diákok teljesítettek a legjobban. (Nyolcadikban egyébként 1626 átlagponttal érték el a a legjobb eredményt.)

Kilencedikben a zalai tanulók, tizedikben és tizenegyedikben pedig a Győr-Moson-Sopron megyében élők végeztek az élen. Ha összehasonlítjuk a matek kompetenciamérés eredményeit a szövegértéssel, akkor láthatjuk, hogy matekból ugyanazok a megyék teljesítettek a legjobban, mint szövegértésből.

A legkevesebb pontot negyediktől-hatodikig a borsodi, hetedikben a nógrádi, nyolcadikban a szabolcsi tanulók szerezték. Míg kilencediktől- tizenegyedikig ismét a borsodi tanulók szerepeltek a leggyengébben matekból. Ezek az eredmények nagyjából megegyeznek a szövegértési kompetenciamérés eredményeivel, vagyis a diákoknál a szövegértés szintje nagyban befolyásolja, hogy meg tud-e oldani egy matekpéldát vagy sem.

Bár nem kompetenciamérés, de Töreky Szilvia, a Webkurzus matektanára korábban még a központi írásbelik kapcsán nyilatkozta azt az Eduline-nak, hogy idén hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kell adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.

Az adatokból az is látszik - egy-egy kivételt leszámítva - minél jobb családi hátterű diákok járnak egy iskolába, annál magasabb pontszámot érnek el matekból is a kompetenciamérésen.

A fiúknak jobban sikerült

De nemcsak régiós szinten, hanem nemek között is voltak különbségek. A fiúk a 7. és 8. osztályt leszámítva mindegyik évfolyamon jobbak voltak a lányoknál matekből . (Hetedikben és nyolcadikban pont ugyanolyan eredményt értek el.) Negyedikben 33, ötödikben 21, hatodikban 11, kilencedikben 23 és tizedikben 15 ponttal írtak jobbat. A két nem között tizenegyedikben volt a legnagyobb differencia, a fiúk 36 ponttal szereztek többet  a lányokhoz képest.

A kompetenciaméréssel részletesen az alábbi cikkünkben:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.