A nyolcadikosok negyede matekból is csak a legegyszerűbb feladatokat tudta megoldani és a hét kompetenciaszintből legfeljebb csak a második szinten áll - derült ki a 2024-es matek kompetenciamérés eredményeiből.
Tavaly tavasszal kicsivel több mint 584 ezer 4-11. évfolyamos diák töltötte ki digitálisan a kompetenciamérést az ország 3050 iskolájában.
A tavalyi kompetenciamérés végleges eredményeit az Oktatási Hivatal nemrég publikálta. Az eredmények lesújtóak, hiszen kiderült, hogy a nyolcadikosok negyede jobb esetben csak egyszerűbb kifejezéseket tud megtalálni egy adott szövegben.
Matekból sem túl derűs a helyzet, hiszen a
képességpontot értek el.
Hatodiktól felfelé mindegyik osztályban rosszabb eredmények születtek, mint 2023-ban . A 2024-es kompetenciamérésen a 6., 8., és 10 osztályosok matematikából átlagosan csak 8-15 ponttal szereztek kevesebbet az előző évhez képest.
Ehhez képest
írtak kevesebbet a 2023-as eredményekhez képest. A legtöbbet, összesen 46 pontot a tizenegyedikesek rontottak.
Aggasztó eredmények nyolcadikban
A nyolcadikosok 1,28 százaléka teljesített az első szint alatt és 8,02 százalékuk az első szinten, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy jobb esetben csak egyértelmű, jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó feladatokat tudnak megoldani, de egylépésben, begyakorlás után is egy egyszerű matemematikai problémára is csak a 15,56 százalékuk tudott helyesen válaszolni.
Tehát az általános iskola végén gyakorlatilag minden negyedik nyolcadikosnak gondot okozhat egy olyan matematikai példa, amit nem egy, hanem két lépésben tud megoldani. Ez mondjuk annak tükrében nem meglepő, hogy a nyolcadikosok negyede gyakorlatilag funkcionális analfabéta.
Borsod lemaradóban matekból
Országos szinten is nagy különbségek voltak az egyes régiók között. A szövegértéshez hasonlóan matekból is negyediktől-nyolcadikig a budapesti diákok teljesítettek a legjobban. (Nyolcadikban egyébként 1626 átlagponttal érték el a a legjobb eredményt.)
Kilencedikben a zalai tanulók, tizedikben és tizenegyedikben pedig a Győr-Moson-Sopron megyében élők végeztek az élen. Ha összehasonlítjuk a matek kompetenciamérés eredményeit a szövegértéssel, akkor láthatjuk, hogy matekból ugyanazok a megyék teljesítettek a legjobban, mint szövegértésből.
A legkevesebb pontot negyediktől-hatodikig a borsodi, hetedikben a nógrádi, nyolcadikban a szabolcsi tanulók szerezték. Míg kilencediktől- tizenegyedikig ismét a borsodi tanulók szerepeltek a leggyengébben matekból. Ezek az eredmények nagyjából megegyeznek a szövegértési kompetenciamérés eredményeivel, vagyis a diákoknál a szövegértés szintje nagyban befolyásolja, hogy meg tud-e oldani egy matekpéldát vagy sem.
Bár nem kompetenciamérés, de Töreky Szilvia, a Webkurzus matektanára korábban még a központi írásbelik kapcsán nyilatkozta azt az Eduline-nak, hogy idén hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kell adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.
Az adatokból az is látszik - egy-egy kivételt leszámítva - minél jobb családi hátterű diákok járnak egy iskolába, annál magasabb pontszámot érnek el matekból is a kompetenciamérésen.
A fiúknak jobban sikerült
De nemcsak régiós szinten, hanem nemek között is voltak különbségek. A fiúk a 7. és 8. osztályt leszámítva mindegyik évfolyamon jobbak voltak a lányoknál matekből . (Hetedikben és nyolcadikban pont ugyanolyan eredményt értek el.) Negyedikben 33, ötödikben 21, hatodikban 11, kilencedikben 23 és tizedikben 15 ponttal írtak jobbat. A két nem között tizenegyedikben volt a legnagyobb differencia, a fiúk 36 ponttal szereztek többet a lányokhoz képest.
A kompetenciaméréssel részletesen az alábbi cikkünkben:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
