Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium SNI munkacsoportjának szakmai anyaga hangsúlyozza, hogy a befogadó és rugalmas intézményi működés nemcsak a támogatást igénylő gyermekeknek, hanem a teljes közösségnek jobb nevelési-oktatási környezetet biztosít.
A megfogalmazott javaslatokon a szakmai egyeztetéseken kapott visszajelzések alapján még pontosítanak, miközben a munkacsoport már a speciális nevelési-oktatási intézmények helyzetével és a ráépülő hosszabb távú stratégiákkal is foglalkozik.
Szorosabb együttműködés és létszámkorlátok az osztályokban
A javaslatcsomag központi eleme a pedagógusok és gyógypedagógusok közötti napi szintű szakmai kapcsolat megerősítése:
- Gyógypedagógusok a tanórákon: A szakemberek a jövőben nem csupán külön fejlesztéseken foglalkoznának a gyerekkel, hanem a csoportszobai és osztálytermi munkában is részt vennének. A pedagógussal közösen tartott órák a megfelelő befogadó környezet kialakítását szolgálják.
- Heti 2 óra kötelező együttműködés: A gyógypedagógusok kötelező óraszámából heti két órát kifejezetten a pedagógusokkal való közös munkára – tervezésre, tanításra, konzultációra és problémamegoldásra – kellene fordítani.
- Törvényben előírt osztálylétszámok betartása: Az SNI-s gyermekeket a jogszabályoknak megfelelően 2 vagy 3 főként kell számítani a csoport- és osztálylétszámok meghatározásakor. Ennek betartásával alacsonyabb létszámú közösségek jönnének létre ott, ahol támogatást igénylő tanulók is jelen vannak.
Jobb információáramlás és a gyerekek terhelhetősége
A szakmai javaslatcsomag kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a gyerekekre vonatkozó szakértői vélemények ne maradjanak rejtve a tanárok előtt, valamint hogy a fejlesztések ideje igazodjon a diákok napirendjéhez:
- Szakértői vélemények megosztása: A gyógypedagógus, az óvodapedagógus és az osztályfőnök közreműködésével juttatja el a kedvezményekre és mentességekre vonatkozó javaslatokat a gyerekkel foglalkozó összes pedagógushoz.
- SNI-irányelvek megismerése: Az intézményeknek kötelező szakmai napot szervezniük, ahol a teljes nevelőtestület részletesen áttekinti az SNI-s gyerekek nevelésére vonatkozó kötelező érvényű irányelveket.
- Rugalmas fejlesztési időpontok: A fejlesztő foglalkozások időpontját a gyerek terhelhetőségéhez kell igazítani. A foglalkozások nem eshetnek mindig a tanítás utáni fáradt időszakra, de nem szoríthatják ki szisztematikusan a kedvelt tanórákat és a társas tevékenységeket sem.
Kevesebb bürokrácia és pontosabb jogszabályi keretek
Az utazó gyógypedagógusoknak elegendő egyetlen adminisztrációt kell végezniük, mert a KIR és a KRÉTA rendszerek összehangolják, melyhez a szülők is hozzáférhetnek. Ez nemcsak az adminisztrációt csökkenti, hanem pontosabb adatgyűjtést is lehetővé tesz.
A javaslatcsomag utolsó három pontja a jogi háttér tisztázását célozza: kezdeményezik a súlyos és halmozott fogyatékosság pontos törvényi definícióját, a fejlesztő nevelést-oktatást végző intézmények részletes szabályozását, valamint a gyógypedagógiai és konduktív nevelési-oktatási intézmények fogalmának pontosítását és az utazó hálózat rendszertani elhelyezését.
A minisztériumban működő SNI munkacsoport felállításáról augusztus végén számolt be a tárcavezető. A munkacsoport feladataként akkor a terület kihívásainak feltárását, a szükséges beavatkozások meghatározását és a konkrét szakmai javaslatok kidolgozását jelölték meg a szabályozási környezet, az intézményi segítségnyújtás és a többségi, valamint speciális intézmények közötti együttműködés terén. A tárca ezt megelőzően az SNI köznevelési minimumról is egyeztetést kezdett szakmai és civil szervezetekkel.
Fontos azt is kiemelni, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a közoktatásban és a szakképzésben tanuló SNI-s diákok esetében a leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrumzavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
