Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Müller posztjában kitért arra, hogy már jelenleg is léteznek olyan ajánlások és módszertani útmutatók, amelyek segítik az SNI-s gyermekek integrációját a többségi osztályokba, viszont ezen a területen további támogatásra és megoldásokra van szükség.
A minisztérium ezért a jövőben kiemelt figyelmet fordít a témára, és a közeljövőben konkrét lépéseket is tesz annak érdekében, hogy az érintett gyermekek, családjaik és pedagógusaik hatékonyabb segítséget kapjanak
-tette hozzá.
Meredeken nő az SNI-s diákok száma
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a 2025/2026-os tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma Magyarországon: létszámuk már meghaladja a 69 ezret az általános iskolákban.
A KSH legfrissebb adatai alapján az integráltan oktatható sajátos nevelés gimnazisták száma az elmúlt három tanévben mintegy 12 százalékkal emelkedett. Míg a 2023/2024-es tanévben 4420 SNI-s diákot tartottak nyilván, addigra a 2025/2026-os tanévben már 4959-et. Mindez annak tükrében érdekes, hogy a gimnáziumok többsége nem fogad SNI-s diákot, mert a speciális igényeikre nincsenek felkészülve. Így ha egy sajátos nevelési igényű nyolcadikos gimnáziumban szeretné folytatni a tanulmányait, akkor jóval kevesebb lehetőség közül, gyakran magánintézmény közül választhat.
Ezek után nem meglepő, hogy technikumban három tanév alatt még inkább megugrott az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű diákok száma. Míg a 2023/2024-es tanévben 9936 SNI-s diák volt, ehhez képest a 2025/2026-os tanévben már 12584. Ez mintegy 26 százalékos emelkedést jelent.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a közoktatásban és a szakképzésben tanuló SNI-s diákok esetében a leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrumzavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
Borsodban sokkal kevesebb papíron az SNI-s diák
Területi bontásban is komoly eltérések láthatóak. A legmagasabb arányt Békés vármegyében mérték, ahol a tanulók 15,6 százaléka SNI-s. A legalacsonyabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ott 6,2 százalék az érintett diákok aránya.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Kereki Judit (kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár) 2009-ben készült korai intervenciós rendszer működését vizsgáló kutatás szerint Magyarországon komoly egyenlőtlenségek vannak abban, hogy a gyerekek milyen gyorsan jutnak el diagnózisig és fejlesztésig. Különösen az észak-magyarországi térségekben gyengébb az ellátórendszer, és több helyen hosszú várólisták alakultak ki.
