A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Elkészült a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek ellátásának fejlesztését célzó tízpontos javaslatcsomag, amelyet a minisztériumban korábban felállt szakértői munkacsoport dolgozott ki – jelentette be szombaton Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Ez egyelőre szakmai javaslat, a bejegyzés nem tér ki arra, hogy az egyes pontok mikor és milyen formában válhatnak jogszabállyá, ahogyan a tervezett intézkedések pontos bevezetési ütemezése és részletes szabályrendszere sem ismert még.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a szakemberek többek között arra kerestek megoldást, hogyan igazodhatnak jobban a fejlesztő foglalkozások a gyerekek egyéni szükségleteihez, miként erősíthető a pedagógusok és a gyógypedagógusok közötti együttműködés, miként segíthető elő az osztálylétszámokra vonatkozó szabályok betartása, valamint hogyan csökkenthetők a gyógypedagógusok adminisztrációs terhei.
Minden gyermeknek jár a lehetőség, hogy képességeit kibontakoztathassa, és a saját szükségleteinek megfelelő támogatásban részesüljön
– írta bejegyzésében Lannert Judit, hozzátéve, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása kiemelt figyelmet érdemel, a tárca célja pedig a szakmai feltételek és együttműködések folyamatos fejlesztése.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02c1xRn671sKzF5e5tavKPYtNULCMMSZ5xR7mG1XkCe7YH1X9ndxJb3YxJGMAdQPjNl&id=61589397058487
A javaslatokról folytatott egyeztetésen részt vett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős, Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős, valamint Kereki Judit koragyermekkori jóllétért felelős államtitkár. A szakmai párbeszédbe bekapcsolódott dr. Éliás Eszter és dr. Kussinszky Anikó a Szociális és Családügyi Minisztérium képviseletében, Müller Anna országgyűlési képviselő, valamint Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese is.
A minisztériumban működő SNI munkacsoport felállításáról augusztus végén számolt be a tárcavezető. A munkacsoport feladataként akkor a terület kihívásainak feltárását, a szükséges beavatkozások meghatározását és a konkrét szakmai javaslatok kidolgozását jelölték meg a szabályozási környezet, az intézményi segítségnyújtás és a többségi, valamint speciális intézmények közötti együttműködés terén. A tárca ezt megelőzően az SNI köznevelési minimumról is egyeztetést kezdett szakmai és civil szervezetekkel.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.
Fontos azt is kiemelni, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a közoktatásban és a szakképzésben tanuló SNI-s diákok esetében a leggyakoribb diagnózis a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott diákok 69 százalékát érinti. Emellett az SNI-tanulók 11 százaléka autizmus spektrumzavarral él, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
A születések számának drasztikus csökkenése és az átgondolatlan intézményfenntartás miatt a jelenlegi iskolaszerkezet fenntarthatatlanná vált – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szakszervezet által szervezett konferencián, aki kitért arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok aránya.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
