Átalakíthatják a heti öt kötelező testnevelésóra rendszerét. Az egyik elképzelés szerint a diákoknak a jövőben három testnevelésórájuk lenne, amelyet két választható sportfoglalkozás egészítene ki. A Civil Közoktatási Platform szerint már az is enyhítést jelentene, ha az iskolai sportkörökben való részvétellel ki lehetne váltani heti két testnevelésórát.
A heti öt kötelező testnevelésóra szabályozásának megváltoztatása is napirendre került azon az október 21-i egyeztetésen, amelyen az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium köznevelési államtitkársága ismertette a köznevelési törvény tervezett módosításait.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) beszámolója szerint a minisztérium szeretné eltörölni a heti öt testnevelésóra kötelezőségét. Ennek megvalósítására több elképzelés is felmerült, köztük az, hogy a diákoknak három kötelező testnevelésórán és két választható sportfoglalkozáson kellene részt venniük. Végleges döntés azonban még nem született, a kérdésről jelenleg is kormányzati egyeztetés zajlik.
Juhász Ágnes, a CKP képviselője a Népszabadságnak elmondta, hogy a minisztérium a szabályozás enyhítésén gondolkodik. Szerinte már az is könnyítést jelentene, ha visszahoznák azt a korábbi gyakorlatot, amely szerint az iskolai sportkörökben való aktív részvétel felmentést adhatott heti két testnevelésóra alól.
A mindennapos testnevelés átalakításáról korábban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszélt. Ahogyan arról májusban beszámoltunk, a miniszter az Országgyűlésben hangsúlyozta, hogy nem a mindennapos testnevelés megszüntetését tervezik, hanem a jelenlegi rendszer átgondolását.
Lannert szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy sok iskolában nincsenek meg a megfelelő feltételek a testnevelésórák megtartásához: előfordul, hogy a diákoknak folyosón, udvaron vagy tanteremben kell sportolniuk, gyakran átöltözési lehetőség nélkül. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás túlságosan mereven kezeli az iskolán kívüli sportolást, a délutáni testnevelésórák pedig sok esetben éppen az egyesületi sportolástól veszik el az időt.
A testnevelésórák mellett több, a diákok és a szülők mindennapjait érintő szabályon is változtatnának.
A tervek között szerepel továbbá a délután 16 óráig tartó kötelező iskolai bent tartózkodás megszüntetése, a tankönyvválasztás szabadságának növelése, a KRÉTA-rendszer felülvizsgálata, valamint a szülői és diákjogok bővítése is.
A CKP beszámolója alapján a minisztérium két lépcsőben tervezi a változtatásokat: először a gyorsabban megvalósítható módosításokat vezetnék be, míg a hosszabb távú, stratégiai átalakításokkal jövőre foglalkoznának.
A törvénytervezetet várhatóan november elején bocsátják társadalmi egyeztetésre, és még az év vége előtt a parlament elé kerülhet. Arról egyelőre nincs információ, hogy a heti öt kötelező testnevelésóra szabályozása pontosan mikor és milyen formában változhat.
Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket, és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.
A szakszervezet szerint a januárra bejelentett béremelés nem pótolja az októberre ígért intézkedést, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nőhet az érintettek fizetése.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi vezetők olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek a többi pályázó számára nem feltétlenül elérhetők.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
