A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
Mint megírtuk, a Civil Közoktatási Platform (CKP) beszámolója szerint már a 2027–2028-as vizsgaévben enyhülhetnek az érettségi követelmények – ehhez azonban jogszabály-módosításra van szükség, hogy a könnyítések ne csak felmenő rendszerben lépjenek életbe. A tervezeteket várhatóan november elején küldik társadalmi egyeztetésre, a módosítások pedig már az év végén a parlament elé kerülhetnek.
Ugyanakkor az érettségi átalakítása már hónapok óta napirenden van: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban többször is beszélt a vizsgarendszer megújításának szükségességéről, júliusban pedig a Magyartanárok Egyesületével és a Történelemtanárok Egyletével is megkezdődtek a szakmai egyeztetések.
A tárcavezető már augusztus elején bejelentette, hogy átalakítanák a magyar nyelv és irodalom érettségit: a tervek szerint csökkentenék és egyértelműbbé tennék a középszintű követelményeket, pontosabban meghatároznák az egyes feladattípusokat, és nagyobb szakmai szabadságot biztosítanának a magyartanároknak.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke már jóval több konkrét változtatási javaslatról is beszélt: úgy látja, az egyik legfontosabb az irodalmi feladatsor megszüntetése lenne, amely szerinte jelenlegi formájában elsősorban a lexikális ismeretek bemagolását és a tesztekre való felkészülést helyezi előtérbe.
A szövegértési feladatból kivenné a leíró nyelvtani részt, a szóbeli vizsgán pedig a jelenlegi tíz helyett ismét hat kötelező életművet írna elő, így Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc a kötelezően választható portrék közé kerülne.
Arató az írásbeli műelemzésen is változtatna: a hosszabb, önálló esszé helyett a diákok először egy irodalmi szöveghez kapcsolódó kérdéssort oldanának meg, majd ezek alapján készítenének egy rövidebb elemzést. Az érvelési feladat visszaállítását szintén támogatná, ehhez azonban körülbelül kétéves átmeneti időszakra lenne szükség, mivel a jelenleg érettségire készülők nem erre a feladattípusra készültek.
A szervezet ezért először egy átmeneti vizsgamodellt vezetne be, amelyet később az új Nemzeti alaptantervhez igazodó, átfogóan átalakított érettségi válthatna fel, emellett hosszabb távon a projektérettségi lehetősége is felmerült.
A Szülői Hang szintén csökkentené a lexikális ismeretek szerepét. Miklós György, a szervezet alapítója szerint a túlzott mennyiségű tananyag az érdemi feldolgozástól és az olvasás megszerettetésétől veszi el az időt, ezért a részletes tárgyi tudás helyett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a készségek fejlesztésére.
Lannert Judit még júniusban arról beszélt, hogy a történelemérettségin az évszámok és nevek megtanulása helyett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az összefüggések megértésére és a problémamegoldásra, míg a Történelemtanárok Egylete (TTE) a követelmények pontosítását és a tantervi szabályozás rugalmasabbá tételét sürgeti.
A szervezet meglátása szerint a jelenlegi kerettanterv túlfeszített, ezért nagyobb mozgásteret kellene biztosítani a pedagógusoknak, a középszintű érettségi követelményeiben pedig egyértelműen fel kellene sorolni a számonkérhető fogalmakat, eseményeket, évszámokat, történelmi személyeket és topográfiai adatokat.
A TTE már korábban is kifogásolta, hogy egyes vizsgafeladatok túlterjeszkedhettek a hivatalos követelményeken, ezért januárban nyílt levélben fordult az Oktatási Hivatalhoz.
A tantárgyi könnyítéseknél jóval átfogóbb változtatásokat vet fel a Civil Közoktatási Platform szeptemberben közzétett, Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyaga, amely a számszerű osztályozás helyett nagyobb szerepet adna a szöveges értékelésnek és az önértékelésnek.
A dokumentum szerint egy ilyen átalakítás mellett az érettségi és a felsőoktatási felvételi jelenlegi formáját is újra kellene gondolni, ezért még az érettségi teljes megszüntetésének lehetőségét is felveti. Ebben az esetben akár minden jelentkezőt felvehetnének a felsőoktatásba, vagy felvételi beszélgetések alapján dönthetnének a bekerülésről. A vitaanyag azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az érettségi eltörlése várhatóan komoly társadalmi ellenállást váltana ki.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
