Kiszámíthatóbb történelemérettségit kérnek a tanárok – nyílt levélben fordultak az Oktatási Hivatalhoz

A 2025-ös történelem írásbeli érettségik tapasztalatai alapján nyílt levélben fordult az Oktatási Hivatalhoz a Történelemtanárok Egylete. A szakmai szervezet szerint több feladat is túllépett a hivatalos követelményeken, ami megkérdőjelezi a vizsgák kiszámíthatóságát és jogszerűségét.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya ma közzétett nyílt levelében a 2025 tavaszi és őszi történelem írásbeli érettségik feladatsorait kifogásolja. A tanárok szerint több olyan téma is megjelent a vizsgákon, amelyek nem szerepeltek egyértelműen a hivatalosan közzétett követelményekben.

Középszinten példaként említik Belgium és Hollandia 1940-es helyzetét, valamint Pearl Harbor megtámadását, míg emelt szinten a dualizmus kori társadalom és a pálos rend ismeretét kérő feladatokat tartják problémásnak.

A szakmai szervezet hangsúlyozza: az érettségi rendszer alapja a kiszámíthatóság, az átláthatóság és a jogszabályoknak való megfelelés.

A vizsgázók teljesítményének megítélése csak akkor lehet igazságos, ha a feladatok minden esetben kizárólag a közzétett és érvényben lévő követelményekre épülnek

– fogalmaznak a nyílt levélben.

Így számolják a pontokat a történelem szóbelin az idei őszi érettségin

Túry Gergely

Konkrét elvárásokat fogalmaztak meg

A történelemtanárok négy pontban foglalták össze elvárásaikat az Oktatási Hivatallal szemben. Kérik és elvárják:

  • a 2026-os érettségi vizsgaanyag összeállításakor a hivatalos, közzétett követelmények maradéktalan és szövegszerű betartását, mivel bármely ettől való eltérés a vizsga hitelességét és jogszerűségét veszélyezteti;
  • a feladatkészítési és ellenőrzési folyamatok átláthatóbbá tételét, különös tekintettel arra, hogy az egyes feladatokat milyen eljárásrend alapján véglegesítik ;
  • a felmerült szakmai kifogásokra tényalapú és szakmailag konzisztens válaszadást, amelyben a vizsgaleírások és követelmények értelmezése világos és egyértelmű;
  • a szakmai szervezetekkel történő rendszeres egyeztetést mielőtt a követelmények változnak, vagy új értelmezési gyakorlatok kerülnek bevezetésre.

A Történelemtanárok Egylete szerint a változtatások nemcsak a vizsgázók érdekeit szolgálnák. A levél zárásában hangsúlyozzák: közös cél egy olyan érettségi rendszer működtetése, amely szakmailag stabil alapokon áll, és minden érintett számára kiszámítható és hiteles.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.