Kiszámíthatóbb történelemérettségit kérnek a tanárok – nyílt levélben fordultak az Oktatási Hivatalhoz

A 2025-ös történelem írásbeli érettségik tapasztalatai alapján nyílt levélben fordult az Oktatási Hivatalhoz a Történelemtanárok Egylete. A szakmai szervezet szerint több feladat is túllépett a hivatalos követelményeken, ami megkérdőjelezi a vizsgák kiszámíthatóságát és jogszerűségét.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya ma közzétett nyílt levelében a 2025 tavaszi és őszi történelem írásbeli érettségik feladatsorait kifogásolja. A tanárok szerint több olyan téma is megjelent a vizsgákon, amelyek nem szerepeltek egyértelműen a hivatalosan közzétett követelményekben.

Középszinten példaként említik Belgium és Hollandia 1940-es helyzetét, valamint Pearl Harbor megtámadását, míg emelt szinten a dualizmus kori társadalom és a pálos rend ismeretét kérő feladatokat tartják problémásnak.

A szakmai szervezet hangsúlyozza: az érettségi rendszer alapja a kiszámíthatóság, az átláthatóság és a jogszabályoknak való megfelelés.

A vizsgázók teljesítményének megítélése csak akkor lehet igazságos, ha a feladatok minden esetben kizárólag a közzétett és érvényben lévő követelményekre épülnek

– fogalmaznak a nyílt levélben.

Így számolják a pontokat a történelem szóbelin az idei őszi érettségin

Túry Gergely

Konkrét elvárásokat fogalmaztak meg

A történelemtanárok négy pontban foglalták össze elvárásaikat az Oktatási Hivatallal szemben. Kérik és elvárják:

  • a 2026-os érettségi vizsgaanyag összeállításakor a hivatalos, közzétett követelmények maradéktalan és szövegszerű betartását, mivel bármely ettől való eltérés a vizsga hitelességét és jogszerűségét veszélyezteti;
  • a feladatkészítési és ellenőrzési folyamatok átláthatóbbá tételét, különös tekintettel arra, hogy az egyes feladatokat milyen eljárásrend alapján véglegesítik ;
  • a felmerült szakmai kifogásokra tényalapú és szakmailag konzisztens válaszadást, amelyben a vizsgaleírások és követelmények értelmezése világos és egyértelmű;
  • a szakmai szervezetekkel történő rendszeres egyeztetést mielőtt a követelmények változnak, vagy új értelmezési gyakorlatok kerülnek bevezetésre.

A Történelemtanárok Egylete szerint a változtatások nemcsak a vizsgázók érdekeit szolgálnák. A levél zárásában hangsúlyozzák: közös cél egy olyan érettségi rendszer működtetése, amely szakmailag stabil alapokon áll, és minden érintett számára kiszámítható és hiteles.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.