Kiszámíthatóbb történelemérettségit kérnek a tanárok – nyílt levélben fordultak az Oktatási Hivatalhoz

A 2025-ös történelem írásbeli érettségik tapasztalatai alapján nyílt levélben fordult az Oktatási Hivatalhoz a Történelemtanárok Egylete. A szakmai szervezet szerint több feladat is túllépett a hivatalos követelményeken, ami megkérdőjelezi a vizsgák kiszámíthatóságát és jogszerűségét.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya ma közzétett nyílt levelében a 2025 tavaszi és őszi történelem írásbeli érettségik feladatsorait kifogásolja. A tanárok szerint több olyan téma is megjelent a vizsgákon, amelyek nem szerepeltek egyértelműen a hivatalosan közzétett követelményekben.

Középszinten példaként említik Belgium és Hollandia 1940-es helyzetét, valamint Pearl Harbor megtámadását, míg emelt szinten a dualizmus kori társadalom és a pálos rend ismeretét kérő feladatokat tartják problémásnak.

A szakmai szervezet hangsúlyozza: az érettségi rendszer alapja a kiszámíthatóság, az átláthatóság és a jogszabályoknak való megfelelés.

A vizsgázók teljesítményének megítélése csak akkor lehet igazságos, ha a feladatok minden esetben kizárólag a közzétett és érvényben lévő követelményekre épülnek

– fogalmaznak a nyílt levélben.

Így számolják a pontokat a történelem szóbelin az idei őszi érettségin

Túry Gergely

Konkrét elvárásokat fogalmaztak meg

A történelemtanárok négy pontban foglalták össze elvárásaikat az Oktatási Hivatallal szemben. Kérik és elvárják:

  • a 2026-os érettségi vizsgaanyag összeállításakor a hivatalos, közzétett követelmények maradéktalan és szövegszerű betartását, mivel bármely ettől való eltérés a vizsga hitelességét és jogszerűségét veszélyezteti;
  • a feladatkészítési és ellenőrzési folyamatok átláthatóbbá tételét, különös tekintettel arra, hogy az egyes feladatokat milyen eljárásrend alapján véglegesítik ;
  • a felmerült szakmai kifogásokra tényalapú és szakmailag konzisztens válaszadást, amelyben a vizsgaleírások és követelmények értelmezése világos és egyértelmű;
  • a szakmai szervezetekkel történő rendszeres egyeztetést mielőtt a követelmények változnak, vagy új értelmezési gyakorlatok kerülnek bevezetésre.

A Történelemtanárok Egylete szerint a változtatások nemcsak a vizsgázók érdekeit szolgálnák. A levél zárásában hangsúlyozzák: közös cél egy olyan érettségi rendszer működtetése, amely szakmailag stabil alapokon áll, és minden érintett számára kiszámítható és hiteles.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.