"Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt" - ilyennek látták a diákok a középszintű történelemérettségit

180 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a középszintű vizsgasort történelemből szerdán. Arról, hogy mennyire érezték nehéznek vagy éppenséggel könnyűnek a feladatsort, milyen témáknak örültek és melyikeknek kevésbé, diákokat kérdeztünk.

Az idei feladatsor első részében többek között az érettségizők az ókori görög és római építészetből, Hunyadi Mátyás háborúiból, valamint a Rákosi-korszakból adtak számot a tudásukról.

Történelem érettségi 2025
  • Elérkezett az érettségi harmadik napja: mutatjuk, mit kell tudnotok a töriérettségiről
  • Vallások, Hunyadi, II. világháború - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
  • Bethleni konszolidáció, liberalizmus, Rákóczi-szabadságharc - nehéz esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
  • Az egyik páros kifejezetten jónak bizonyul a töriérettségi esszéi között a szaktanár szerint
  • Az ötösért nagyon meg kell küzdeni - ilyennek látja a töritanár a középszintű töriérettségi első felét
  • Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
  • Így kellett megírni a rövid esszéket a középszintű töriérettségin
  • Így kellett megoldani a középszintű töriérettségi hosszú esszéit
  • "Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt" - ilyennek látták a diákok a középszintű történelemérettségit
  • Barátságos esszétémákat kaptak az emeltesek - így értékelik a kapott feladatokat a vizsgázók történelemből
  • „A rövid feladatok nehezebbek voltak, az esszékkel viszont nincs baj” - töritanárral beszéltünk a töriérettségiről
  • A tanulók a vizsga második részében a liberalizmus vagy Európa népessége a 20. század közepétől rövid esszék, illetve a Rákóczi-szabadságharc vagy a bethleni konszolidáció hosszú esszék közül választhattak középszinten.

    "Borzasztóan nehéz volt" – mondta csalódottan a vidéki gimnáziumba járó Botond, aki teljesen más esszétémákra számított, inkább a sorozat miatt Hunyadiból, meg Kádár Jánosból készült. Az esszépárosítások közül az európai népesség változását és a Rákóczi-szabadságharcot választotta.

    Szerencsére az atlaszból elég sok infót össze tudtam szedni, amire azért lehetett építkezni

    – tette hozzá a gimnazista, aki összességében a könnyű első rész miatt egy erős négyesre számít.

    Róza, a szegedi gimnazista is nagyon nehéznek találta a vizsgasort, szerinte az első rész is nehezebb volt a tavalyinál.

    "A kilencedik, plakátos feladatnál annyira sötét volt a kép, hogy alig tudtam elolvasni a feliratot, viszont a görög-római építészetnek és Mátyás királynak nagyon örültem. Azok a feladatok jól sikerültek" - jegyezte meg a lány, aki Botondhoz hasonlóan a Rákóczi-szabadságharcról és az európai népesség változásáról írt esszét.

    Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt, aztán menet közben jöttem rá, hogy mennyire nehéz téma. Az atlaszt gyakorlatilag nem is tudtam használni

    – magyarázta Róza, aki ezek után egy erős közepesnek is örülne.

    Ehhez képest a budapesti gimnáziumba járó Lara szerint az érettségit józan paraszti ésszel, atlaszból simán meg lehetett írni. A római-görög építészetes feladatnál ajándék volt minden pont.

    Az esszétémáknál bár Trianonra számítottam, de a Rákóczi-szabadságharccal is kibékültem, mert egy hónappal ezelőtt az órán részletesen átvettük ezt az anyagot, és elég sok minden megmaradt – fejtette ki a gimnazista, aki a rövid esszék közül az európai népesedés változását választotta, mert a liberalizmusról elmondása szerint semmit sem tudott.

    Ugyan a történelemtől tartott legjobban a fővárosi gimnazista Zsófi, mégis úgy érezte, hogy a várakozásaihoz képest jobban sikerült neki a feladatsor.

    Az első rész könnyebb volt, mint a tavaly. A görög-római építészetes feladat megadta az önbizalmat, a négyes, korai kapitalizmussal és az ötös, katolikus megújulással foglalkozó feladaton viszonylag sokat gondolkodtam

    - mondta.

    Zsófi, ugyanúgy mint a többi Eduline-nak megszólaló diák, a Rákóczi-szabadságharcról és az európai népesedés változásáról írt esszét. Ez utóbbi szerinte azért nem volt könnyű, mert egy hatvan évet átölelő korszakról van szó, és először nem nagyon tudta, hova tegye a fókuszt.

    A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt érhetitek el.

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.