180 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a középszintű vizsgasort történelemből szerdán. Arról, hogy mennyire érezték nehéznek vagy éppenséggel könnyűnek a feladatsort, milyen témáknak örültek és melyikeknek kevésbé, diákokat kérdeztünk.
Az idei feladatsor első részében többek között az érettségizők az ókori görög és római építészetből, Hunyadi Mátyás háborúiból, valamint a Rákosi-korszakból adtak számot a tudásukról.
A tanulók a vizsga második részében a liberalizmus vagy Európa népessége a 20. század közepétől rövid esszék, illetve a Rákóczi-szabadságharc vagy a bethleni konszolidáció hosszú esszék közül választhattak középszinten.
"Borzasztóan nehéz volt" – mondta csalódottan a vidéki gimnáziumba járó Botond, aki teljesen más esszétémákra számított, inkább a sorozat miatt Hunyadiból, meg Kádár Jánosból készült. Az esszépárosítások közül az európai népesség változását és a Rákóczi-szabadságharcot választotta.
Szerencsére az atlaszból elég sok infót össze tudtam szedni, amire azért lehetett építkezni
– tette hozzá a gimnazista, aki összességében a könnyű első rész miatt egy erős négyesre számít.
Róza, a szegedi gimnazista is nagyon nehéznek találta a vizsgasort, szerinte az első rész is nehezebb volt a tavalyinál.
"A kilencedik, plakátos feladatnál annyira sötét volt a kép, hogy alig tudtam elolvasni a feliratot, viszont a görög-római építészetnek és Mátyás királynak nagyon örültem. Azok a feladatok jól sikerültek" - jegyezte meg a lány, aki Botondhoz hasonlóan a Rákóczi-szabadságharcról és az európai népesség változásáról írt esszét.
Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt, aztán menet közben jöttem rá, hogy mennyire nehéz téma. Az atlaszt gyakorlatilag nem is tudtam használni
– magyarázta Róza, aki ezek után egy erős közepesnek is örülne.
Ehhez képest a budapesti gimnáziumba járó Lara szerint az érettségit józan paraszti ésszel, atlaszból simán meg lehetett írni. A római-görög építészetes feladatnál ajándék volt minden pont.
Az esszétémáknál bár Trianonra számítottam, de a Rákóczi-szabadságharccal is kibékültem, mert egy hónappal ezelőtt az órán részletesen átvettük ezt az anyagot, és elég sok minden megmaradt – fejtette ki a gimnazista, aki a rövid esszék közül az európai népesedés változását választotta, mert a liberalizmusról elmondása szerint semmit sem tudott.
Ugyan a történelemtől tartott legjobban a fővárosi gimnazista Zsófi, mégis úgy érezte, hogy a várakozásaihoz képest jobban sikerült neki a feladatsor.
Az első rész könnyebb volt, mint a tavaly. A görög-római építészetes feladat megadta az önbizalmat, a négyes, korai kapitalizmussal és az ötös, katolikus megújulással foglalkozó feladaton viszonylag sokat gondolkodtam
- mondta.
Zsófi, ugyanúgy mint a többi Eduline-nak megszólaló diák, a Rákóczi-szabadságharcról és az európai népesedés változásáról írt esszét. Ez utóbbi szerinte azért nem volt könnyű, mert egy hatvan évet átölelő korszakról van szó, és először nem nagyon tudta, hova tegye a fókuszt.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt érhetitek el.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
