Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok
Hány százaléktól van meg a kettes vagy az ötös? Hány pontot lehet elérni a közép- vagy az emelt szintű szóbelin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Véget ért a töriérettségi, melyre középszinten 180, emelt szinten pedig 240 percet kaptak a diákok. Ahogyan arról már írtunk, az érettségi első felében szereplő 12 feladat az idén kifejezetten nehézre sikerült. Ahhoz, hogy valaki ötöst szerezzen, komoly tudásra volt hozzá szüksége.
A történelemtanár úgy véli, az érettségi első részének sikeres megoldásához a diákoknak alaposan kellett ismerniük a történelmi szakkifejezéseket. Emellett nehézséget jelenthetett az is, hogy bizonyos feladatok olyan témarészekre kérdeztek rá, amelyeket a tanulók talán kevésbé mélyen ismertek vagy nem hangsúlyosan tanultak.
Ugyanakkor idén is voltak olyan gyakorlatias feladatok, amelyek megoldásához elsősorban a szöveges források értelmezésére és logikus következtetések levonására volt szükség — ezek a kérdések akkor is megoldhatók, ha a diák nem emlékszik minden részletre. Ez a megközelítés az elmúlt évek vizsgáira jellemző tendencia folytatása.
Mennyire voltak kemények az esszék?
Az első rövid esszé a liberalizmusról szólt, ami a 19. századi politikai eszmékhez kapcsolódott. Edényi szerint ezt a témát a nacionalizmussal kellett összekötni, ugyanis a forrás egyértelműen utal ennek a kapcsolatára.
A 19. században a nemzeti liberális gondolkodás meghatározó irányzatként jelent meg Európa-szerte. A korszak középpontjában az egyéni szabadságjogok álltak, ugyanakkor fontos célként fogalmazódott meg a nemzetek felszabadítása is az idegen uralom alól. Franciaország és a Habsburg Birodalom mind olyan nagyhatalmak voltak, amelyek jelentős befolyással bírtak ebben az időben. A töritanár kiemelte, hogy az esszének is ezt kellett tükröznie. Emellett elvárt volt a liberalizmus eredetének és alapelveinek bemutatása is.
Európa demográfiájának változásáról szólt a másik rövid esszé, ami egy érdekesebb feladatnak bizonyult.
„Nagyon jó egyébként, izgalmas, csak nem tudom mennyire ismerik azokat a szakszavakat a fiatalok, amelyek idekapcsolódnak.”
- mondta Edényi, aki szerint például a természetes szaporodás, vagy természetes fogyás, illetve az élve születések száma is olyan jellegű szakkifejezések, melyek nagyon hasznosak, ha belekerültek a szövegbe.
A feladathoz megadott forrásból szerencsére könnyen ki lehet következtetni a lényeget, amely szerint Európában csökkent a népességnövekedés üteme a 80-as évektől. Ehhez a diákoknak ismernie kellett viszont azt a civilizációs jelenséget, amely ezt befolyásolta.
A 15-ös feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódott. Ez elég összetett volt, mert nemcsak a szabadságharc belső ellentéteire kellett koncentrálni, hanem arra is, hogyan épült ki a kuruc állam, milyen szerepe volt Rákóczinak, és mi vezetett a bukáshoz. Emellett pedig fontos volt a nemesek és a jobbágyok közötti feszültséggel is foglalkozni.
Mindezek miatt a tanár szerint a feladat túl nyitott, és nehéz eldönteni, pontosan mit várnak el a diákoktól. Akik sokat tudnak, azok számára különösen nehéz lehetett, mert nem könnyű ennyi információt szakszerűen és tömören kifejteni a megadott terjedelemben.
A Bethlen István-féle konszolidációs téma is hasonlóan nehéz volt. Bár a feladat megfogalmazása jobban segített irányítani a válaszokat, a témakör itt is nagyon széles volt. A diákoknak számolniuk kellett a Bethlen–Peyer-paktummal, a választójog szabályozásával, a népszövetségi kölcsönnel, a Magyar Nemzeti Bank megalapításával, valamint a kultúrpolitikával is — utóbbira egy Klebelsberg-idézet hívta fel a figyelmet. A tanár úgy érzi, hogy ez is túl sok információ egy esszébe, főleg ha valaki részletesen akar fogalmazni.
Edényi szerint összességében az esszéfeladatokkal önmagukban nincs gond, a nehézséget inkább az jelenthette, hogy nagyon sok tudásanyagot kelett belesűríteni a korlátozott terjedelembe.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:
