Így kellett megírni a rövid esszéket a középszintű töriérettségin

A középszintű történelemérettségin a diákoknak két esszéfeladatot kellett megoldaniuk: egy rövidebbet és egy hosszabbat. Megmutatjuk, milyen témák közül választhattak, és milyen elvárásoknak kellett megfelelniük a rövid esszék megírásakor.

Az alábbi két feladat közül választhattak a diákok:

 

A szaktanár szerint így érdemes megírni a Liberalizmusról szóló esszét:

A liberalizmus eszméje a Nagy Francia forradalom (1789) idejéből ered. majd a XIX. században (T1) bontakozott ki elsősorban Angliában és az USA területén (T2). Egy szellemi és politikai irányzat (eszmerendszer), amelynek középpontjában a szabadság áll (liberté) (E1). A liberalizmus alapelve a hatalom ellenőrzése a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elve által (E1), illetve az egyén szabadságának (E1) biztosítása. A XIX. század első felében az értékrendje összekapcsolódik a nacionalizmussal (E2), mivel az egyén szabadságának követelése mellett a nemzet szabadságának (szuverenitásának) (K) megteremtése is a célja (E2). A korszakban az azonos nyelvet beszélő és azonos kulturális hagyományokkal rendelkező társadalmi csoportok a nemzeti azonosságtudat révén nemzetté formálódtak (E2) és a szabadságuk és önállóságuk kiívásáért forradalmakat robbantottak ki. A nemzeti kultúra, illetve a történelmi azonosságtudat és hagyomány ápolása (F) illetve az alkotmányos jogok megteremtése Itáliában is összekapcsolódott ( F), így a liberalizmus eszméjéhez az olasz egység (egységes Olaszország) megteremtésének igénye is kötődik (F).

 

Így pedig az Európa népességének változásáról szóló esszét:

Az európai kontinens a gazdasági-társadalmi fejlettséget tekintve a világ élmezőnyéhez tartozott a XX. század második felében és a XXI. század elején is. A civilizációs fejlettség következtében a második világháború után számos olyan jóléti intézkedés került bevezetésre (kiterjesztett társadalombiztosítás, nyugdíj, minimálbér, javuló orvosi ellátás) amelyeknek komoly demográfiai következménye van. Az európai népesség kb. 1980-ig a természetes szaporodás segítségével nagymértékben növekedett (15%), tehát az élveszületések száma magasabb volt, mint a halálozásoké. Azonban 1980 óta megszűnt ez a magas születési mutató, mert a jóléti intézkedések hatása azzal a következménnyel járt, hogy az idősek eltartásához, már nem szükséges a családban a sok gyermek, hiszen a fejlett államokban a nyugdíj és a társadalombiztosítási rendszer gondoskodik az időskorúakról. Így számos országban a születési ráta 2,0 alá csökkent, ami a természetes fogyást eredményezi. Ezt az európai országok bevándorlással ellensúlyozzák a XX. század utolsó évtizedétől napjainkig (az egykori gyarmatokról különösen sokan vándoroltak be a gyarmattartó országokba), ezzel magyarázható, hogy a kontinens népessége a természetes fogyás ellenére mégis növekszik. A világ fejlődő országaiban (India, afrikai országok) igen magasak a születési mutatók, viszont már a növekedés mértéke csökkent, mert számos országban elterjedtek az európai jóléti intézkedések és ez a születési mutatók csökkenéséhez vezetett. A gyermekvállalási hajlandóság csökkenése tehát egy civilizációs jelenség.

 

Mikor jönnek a hivatalos megoldókulcsok?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.