Kifejezetten igyekszik a feladatlap arra, hogy a szakkifejezéseket minél alaposabban számon kérje a tanulóktól. Néhol belemegy olyan részletekbe is, melyek nem tipikus témák az érettségin - ilyennek látja a középszintű töriérettségit az Eduline által megkérdezett szaktanár.
A középszintű történelemérettségi első része komoly kihívás elé állította a diákokat – legalábbis ezt állítja az általunk megkérdezett történelemtanár. Elmondása szerint:
„Csak a rövid feladatokból ötöst szerezni nagyon nehéz lesz, mert ezek megoldásához alapos és biztos tudás szükséges.”
Példaként említette a tanácsköztársaság témáját érintő feladatot, amely szokatlan módon olyan részletre kérdezett rá, amit ritkán szoktak elővenni az iskolai tanórákon. Hasonló a helyzet az ipari forradalomhoz kapcsolódó kérdéssel is – bár ez klasszikus témának számít, itt is olyan részlet van hangsúlyozva, a feladatban, amelyre nem feltétlenül gondolnának elsőként.
A tanár szerint ugyanakkor akadtak gyakorlatiasabb feladatok is: a szöveges források alapján, logikus következtetések révén sok kérdés megoldható anélkül is, hogy a diákoknak minden részletet fejből kellene tudniuk – ez a tendencia az elmúlt évekhez hasonlóan idén is érezhető volt.
Idén több, vallásokkal kapcsolatos feladat is szerepelt a feladatsorban. A zsidó emancipációval foglalkozó kérdés például azért jelenthetett nehézséget, mert olyan részleteket érintett, amelyek a tanórai anyagban nem mindig jelennek meg.
A feladatok között akadtak mélyebb történelmi ismereteket igénylők is – ilyen volt például a Hunyadi Mátyás háborúit érintő kérdés. Bár a megadott források – köztük egy térkép – segíthetik a megoldást, a tanár szerint a pontos válaszok megtalálásához alaposabb előismeretekre van szükség.
Végül azt tanácsolja a diákoknak, hogy bátran alkalmazzák a kizárásos technikát, amely sok esetben hatékony segítséget nyújthat a megoldásban.
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
