Elérkezett az érettségi harmadik napja: mutatjuk, mit kell tudnotok a töriérettségiről
Milyen részekből áll a töriérettségi? Mennyi idő jut a feladatokra? Mi a különbség a közép- és emelt vizsga között? Összegyűjtöttük a történelemérettségi legfontosabb tudnivalóit.
A következő hetekben 1157 helyszínen várhatóan több mint 142 000-en érettségiznek. A magyar és a matek után május 7-én, 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Az Oktatási Hivatal közlése szerint történelemből középszinten 72 834, emelt szinten pedig 8484 diák vizsgázik ma.
| Érettségizzetek velünk! |
|
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk tájékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2025-ös érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mennyi idő jut az egyes részekre a történelemérettségin középszinten?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a történelemérettségi – mind közép-, mind emelt szinten – két részből áll. Középszinten a vizsgázók összesen 180 percet kapnak a feladatsor megoldására.
A vizsga első részében rövid feladatokat kell megoldani, míg a második rész az esszéírásról szól. Az esszéknél négy témából kettőt kell kiválasztani: egy rövid esszét az egyetemes történelemből, és egy hosszú esszét a magyar történelem témaköréből.
Fontos szabály, hogy a két választott esszé különböző korszakokra kell, hogy vonatkozzon: az egyik az ókortól 1849-ig, a másik pedig 1849 utáni időszakra.
Az elvárt terjedelem középszinten:
- rövid esszé: 100–130 szó,
- hosszú esszé: 210–260 szó.
Fontos, hogy ha a vizsgázó ennél lényegesen kevesebbet vagy többet ír, pontlevonásra számíthat.
Mi a különbség emelt szinten?
Emelt szinten a vizsgázók 240 percet kapnak, tehát egy órával hosszabb a rendelkezésre álló idő.
Az első rész itt is rövid, egyszerű feladatokból áll, ezek megoldására 100 perc áll rendelkezésre. A második részben esszéket kell írni, összesen 140 perc alatt.
A hat megadott esszétéma közül hármat kell választani:
- egy rövid esszét az egyetemes történelemből,
- egy hosszú esszét a magyar történelemből,
- egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhat az ókortól napjainkig a megadott témák alapján.
Elvárt terjedelem emelt szinten:
- rövid esszé: 110–130 szó,
- hosszú esszé: 240–290 szó,
- komplex esszé: 290–340 szó.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsga hét nagy témakört ölel fel:
- Ókor
- Középkor
- Kora újkor
- Újkor
- Világháborúk kora
- Hidegháború
- Jelenkor
A témakörök megjelenési aránya változó, így nem lehet előre megmondani, hogy pontosan mik fognak benne szerepelni. Azt azonban tudni lehet, hogy az újkori és modern történelem eseményei nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.
Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, az egyik leggyakoribb hiba, hogy a diákok nem olvassák el figyelmesen a kérdést, és emiatt nem a lényegi választ írják le a feladatban. Érdemes tehát minden résznél először alaposan átolvasni a kérdést, majd ennek megfelelően válaszolni.
Tipikus hiba szokott lenni az is, hogy a diák tudja a választ, de nem megfelelő sorrendben írja le azokat. A pontozásnál fontos tudni, hogy ha egy kérdésnél több válaszlehetőség is elfogadható, a javító tanár legfeljebb az első négyet veszi figyelembe. Ezért célszerű először a biztos válaszokat leírni, és csak utána „kockáztatni” és a kevésbé biztos állításokat megadni.
Milyenek voltak a tavalyi eredmények?
Az előző évben középszinten átlagosan 57,39 százalékot értek el a vizsgázók, melynek az átlag osztályzata 3,49 volt. Az emelt szint esetében átlagosan 66 százalékot és 4,5-ös átlagosztályzatot sikerült elérni.
2024-es töriérettségi eredményei középszinten:
- elégtelen: 707 vizsga
- elégséges: 12065 vizsga
- közepes: 21187 vizsga
- jó: 20797 vizsga
- kiváló: 12933 vizsga
Az osztályzatok alapján egyértelmű, hogy középszinten a legtöbben (31,30%) hármas osztályzatot szereztek, azonban ettől nem sokkal maradt el a négyesre érettségizők száma (30,72%).
Szerencsére legkisebb arányban az elégtelent szerző vizsgázók voltak. Az összes középszinten érettségizettek közül mindössze 1,04 százaléknak nem sikerült a töriérettségi.
Mikor lesznek a szóbelik?
Az emelt szintű szóbeliket idén június 3–11. között, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig június 16. és július 2. között kell lebonyolítania az iskoláknak.
A szóbeli középszinten töriből 15, míg emelt szinten 20 perces, minden esetben 1-1- tételt kell szóban kifejteni, amivel 50 pontot lehet szerezni. Fontos, hogy az atlaszt a szóbelin is lehet használni, ezt az iskola biztosítja a számotokra.
