240 perc után az emelt szinten vizsgázó diákok számára is véget ért az érettségi történelemből. Számukra a vizsga két feladatlapból állt: az I. részben 100 perc alatt kellett 12 rövidebb feladatot megoldaniuk, a II. részben pedig 140 perc alatt egy

• egyetemes történelemre vonatkozó rövid,
• magyar történelemre vonatkozó hosszú,
• korszakokon átívelő VAGY összehasonlító

esszét kellett írniuk.

A diákok beszámolói alapján a rövid feladatok között az emelt szintű érettségiben idén olyan témák tűntek fel, mint a

• római birodalom,
• rendszerváltás,
• egyházszakadás,
• ipari forradalom,
• Nagy Lajos király hadjáratai,
• francia forradalom,
• hidegháború,
• I. világháború.

Ezeket egy székesfehérvári diák, Zsóka kissé nehéznek ítélte meg. Azt mondja, több olyan témakör, történelmi kor is feltűnt a rövid feladatok között, amiket ő nem kedvel. Összességében viszont a teljes érettségit elfogadhatónak találja.

Nem volt egyszerű, de nagyon nehéz sem

- mondja.

A véleményét az is jelentősen befolyásolja, hogy az esszétémák szerinte jók voltak.

A rövid esszében ugyanis

• a felvilágosodás és
• a gazdasági világválság közül választhattak a tanulók,

a hosszúban

• I. István egyházpolitikája és
• a II. világháború volt a téma,

míg a komplex esszékben a korszakokon átívelő témája Magyarország területi változásai voltak a 20. században, az összehasonlító elemzésé pedig az amerikai és a brit parlament.

Ezeket a témákat nemcsak Zsóka, de Matteo és Barna is barátságosnak találta. Barna ennél nehezebbekre készült és rosszabbra számított, de hasonlóan nyilatkozott Matteo is, aki szerint az idei emelt érettségi szintje megegyezett a korábbi évek feladatlapjaival.

Meglepetés igazán senkit sem ért a vizsgában. Matteo szerint egyetlen olyan feladat volt, ami őt meglepte: ez az érettségi I. feladatlapján található utolsó példa volt, amiben az inflációról kérdezték az emelten érettségizőket. Ez ugyanis szerinte olyan téma, amiről az iskolában nem tanultak, így annak megoldása mindenki saját tájékozottságán múlt.