Emelt szinten az ország 142 helyszínén mintegy 8484 vizsgázó tett érettségit történelemből. Arról, hogy milyen feladatokat kaptak és milyennek érezték a vizsgát, diákokkal beszélgettünk.
240 perc után az emelt szinten vizsgázó diákok számára is véget ért az érettségi történelemből. Számukra a vizsga két feladatlapból állt: az I. részben 100 perc alatt kellett 12 rövidebb feladatot megoldaniuk, a II. részben pedig 140 perc alatt egy
esszét kellett írniuk.
A diákok beszámolói alapján a rövid feladatok között az emelt szintű érettségiben idén olyan témák tűntek fel, mint a
Ezeket egy székesfehérvári diák, Zsóka kissé nehéznek ítélte meg. Azt mondja, több olyan témakör, történelmi kor is feltűnt a rövid feladatok között, amiket ő nem kedvel. Összességében viszont a teljes érettségit elfogadhatónak találja.
Nem volt egyszerű, de nagyon nehéz sem
- mondja.
A véleményét az is jelentősen befolyásolja, hogy az esszétémák szerinte jók voltak.
A rövid esszében ugyanis
a hosszúban
míg a komplex esszékben a korszakokon átívelő témája Magyarország területi változásai voltak a 20. században, az összehasonlító elemzésé pedig az amerikai és a brit parlament.
Ezeket a témákat nemcsak Zsóka, de Matteo és Barna is barátságosnak találta. Barna ennél nehezebbekre készült és rosszabbra számított, de hasonlóan nyilatkozott Matteo is, aki szerint az idei emelt érettségi szintje megegyezett a korábbi évek feladatlapjaival.
Meglepetés igazán senkit sem ért a vizsgában. Matteo szerint egyetlen olyan feladat volt, ami őt meglepte: ez az érettségi I. feladatlapján található utolsó példa volt, amiben az inflációról kérdezték az emelten érettségizőket. Ez ugyanis szerinte olyan téma, amiről az iskolában nem tanultak, így annak megoldása mindenki saját tájékozottságán múlt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
