Legyen rugalmasabban kezelhető a kerettanterv és pontosan lehessen tudni, milyen fogalmak, évszámok szerepelhetnek a középszintű érettségin – a Történelemtanárok Egyletének (TTE) országos konferenciáján több ajánlás is született.
A TTE szerint a 2013-ban bevezetett kerettanterv túlfeszített, ezért azt javasolják, hogy a pedagógusok kezelhessék rugalmasabban az érvényes szabályozást. Ebben az oktatási minisztérium azzal nyújthatna érdemi segítséget, ha szakmai javaslatokkal és iránymutatásokkal biztatná a pedagógusokat a rugalmas feladatkezelésre.
Emellett a középszintű érettségi vizsgákon is egyértelműséget sürgetnek: pontosan fel kell sorolni azokat a fogalmakat, eseményeket, évszámokat, történelmi szereplőket és topográfiai adatokat, amelyek szerepelhet a feladatsorban és a szóbelin. Ez a fajta kiszámíthatóság és a korszerű célnyelvi tananyagok biztosítása a két tanítási nyelvű oktatásban is elengedhetetlen követelmény lenne.
A TTE szerint z eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlenek a jól használható segédletek, hiszen sok tanulónak – különösen az általános iskolásoknak és a tanulási nehézséggel küzdőknek – alapvető támaszt jelent a minőségi tankönyv. Ugyanakkor minden diák fejlődését segíti a pedagógustól kapott, személyre szabott segédanyag is. A szakmai szervezet hangsúlyozza, hogy a jogszabályi feltételek mihamarabbi megteremtésével fokozatosan vissza kell állítani a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
Az oktatási rendszer átláthatóságához emellett a közoktatás és a szakképzés egységes szabályozására van szükség, hogy minden lehetséges területen ugyanazok a szabályok vonatkozzanak az intézményekre, tanárokra és diákokra egyaránt. Ennek értelmében például a szakképzésben tanuló 12. évfolyamos diákok számára is ugyanakkor kellene befejeződnie a tanulmányi időszaknak, mint a gimnazistáknak.
A minőségi oktatás megteremtésében kulcsszerepet játszik a tanárképzés megújítása, ahol a módszertani felkészítésnek a súlyának megfelelő szerepet kell kapnia. A leendő pedagógusokat sokkal jobban fel kell készíteni az iskola mindennapi kihívásaira, beleértve a diákok tanulási nehézségeinek szakszerű kezelését is. Hosszabb távon a szakma a minőségi oktatás alapvető előfeltételének tartja, hogy a tanárszakra jelentkező felvételizőktől elvárás legyen a szaktárgyi emelt szintű érettségi.
A történelemtanítás legfőbb alapvetése az érdeklődés felkeltése és fenntartása a történelem, valamint a közügyek iránt.
Téves az a megközelítés, hogy a (történelem)tanár ne politizáljon, sőt szakmai kompetenciánk, hogy az állampolgári nevelést is felvállalva a közügyekkel foglalkozzunk. Ugyanakkor a pártpolitizálás tilos. A tanár elmondhatja a véleményét egyes kérdésekről, de véleményét nem erőltetheti diákjaira.
A TTE álláspontja szerint a múlt és a jelen ismeretének tanításával a tanárok a demokráciára nevelik a fiatalokat, segítve őket abban, hogy nyitottá váljanak a társadalmi kérdések iránt, és tudatos polgárként élni tudjanak állampolgári jogaikkal.
A diákoknak meg kell érteniük a történelem sokszínűségét és a változások fokozatos jellegét, emellett meg kell tanulniuk rendszerekben és struktúrákban gondolkodni. Fontos tudatosítani bennük azt is, hogy a mai kor elvárásai és nézőpontjai nem vetíthetők vissza a múltbeli korszakokra.
Pont ezek miatt a TTE a történelmi események és szereplők több nézőpontú bemutatását javasolja, azokat mindig a saját koruk kontextusában értelmezve, mert ez a megközelítés hatékonyan erősíti a diákok empátiáját és kritikai gondolkodását.
A Történelemtanárok Egylete a pedagógusképzések átalakítása kapcsán javasolta többek között a szakmai és civil szervezetek képzéseinek szélesebb körű beszámítását, valamint a 120 órás továbbképzés teljesítési idejének hét évre történő visszaállítását.
Hagyományos osztályozás helyett tanulást segítő, fejlesztő szöveges értékelés – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) átfogó oktatásfejlesztési javaslatcsomagjában. A Nahalka István oktatáskutató által jegyzett stratégia szerint az osztályozás mára elveszítette eredeti funkcióját. Azonban a szülők nem feltétlen örülnek, ha az ötös helyett egy négy-öt mondatos szöveg szerepel a naplóban.
A tragikus esemény megrázta az iskola közösségét, az érintett tanulók és pedagógusok számára az intézmény biztosítja a szükséges lelki támogatást és pszichológiai segítséget.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Azok a gyerekek, akik jogosultak lettek volna rá, de adminisztratív okokból kimaradtak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás első részéből, utólag megkapják az első 50 ezer forintot is. Az első pótlólagos utalások már elindultak.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
