Legyen rugalmasabban kezelhető a kerettanterv és pontosan lehessen tudni, milyen fogalmak, évszámok szerepelhetnek a középszintű érettségin – a Történelemtanárok Egyletének (TTE) országos konferenciáján több ajánlás is született.
A TTE szerint a 2013-ban bevezetett kerettanterv túlfeszített, ezért azt javasolják, hogy a pedagógusok kezelhessék rugalmasabban az érvényes szabályozást. Ebben az oktatási minisztérium azzal nyújthatna érdemi segítséget, ha szakmai javaslatokkal és iránymutatásokkal biztatná a pedagógusokat a rugalmas feladatkezelésre.
Emellett a középszintű érettségi vizsgákon is egyértelműséget sürgetnek: pontosan fel kell sorolni azokat a fogalmakat, eseményeket, évszámokat, történelmi szereplőket és topográfiai adatokat, amelyek szerepelhet a feladatsorban és a szóbelin. Ez a fajta kiszámíthatóság és a korszerű célnyelvi tananyagok biztosítása a két tanítási nyelvű oktatásban is elengedhetetlen követelmény lenne.
A TTE szerint z eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlenek a jól használható segédletek, hiszen sok tanulónak – különösen az általános iskolásoknak és a tanulási nehézséggel küzdőknek – alapvető támaszt jelent a minőségi tankönyv. Ugyanakkor minden diák fejlődését segíti a pedagógustól kapott, személyre szabott segédanyag is. A szakmai szervezet hangsúlyozza, hogy a jogszabályi feltételek mihamarabbi megteremtésével fokozatosan vissza kell állítani a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
Az oktatási rendszer átláthatóságához emellett a közoktatás és a szakképzés egységes szabályozására van szükség, hogy minden lehetséges területen ugyanazok a szabályok vonatkozzanak az intézményekre, tanárokra és diákokra egyaránt. Ennek értelmében például a szakképzésben tanuló 12. évfolyamos diákok számára is ugyanakkor kellene befejeződnie a tanulmányi időszaknak, mint a gimnazistáknak.
A minőségi oktatás megteremtésében kulcsszerepet játszik a tanárképzés megújítása, ahol a módszertani felkészítésnek a súlyának megfelelő szerepet kell kapnia. A leendő pedagógusokat sokkal jobban fel kell készíteni az iskola mindennapi kihívásaira, beleértve a diákok tanulási nehézségeinek szakszerű kezelését is. Hosszabb távon a szakma a minőségi oktatás alapvető előfeltételének tartja, hogy a tanárszakra jelentkező felvételizőktől elvárás legyen a szaktárgyi emelt szintű érettségi.
A történelemtanítás legfőbb alapvetése az érdeklődés felkeltése és fenntartása a történelem, valamint a közügyek iránt.
Téves az a megközelítés, hogy a (történelem)tanár ne politizáljon, sőt szakmai kompetenciánk, hogy az állampolgári nevelést is felvállalva a közügyekkel foglalkozzunk. Ugyanakkor a pártpolitizálás tilos. A tanár elmondhatja a véleményét egyes kérdésekről, de véleményét nem erőltetheti diákjaira.
A TTE álláspontja szerint a múlt és a jelen ismeretének tanításával a tanárok a demokráciára nevelik a fiatalokat, segítve őket abban, hogy nyitottá váljanak a társadalmi kérdések iránt, és tudatos polgárként élni tudjanak állampolgári jogaikkal.
A diákoknak meg kell érteniük a történelem sokszínűségét és a változások fokozatos jellegét, emellett meg kell tanulniuk rendszerekben és struktúrákban gondolkodni. Fontos tudatosítani bennük azt is, hogy a mai kor elvárásai és nézőpontjai nem vetíthetők vissza a múltbeli korszakokra.
Pont ezek miatt a TTE a történelmi események és szereplők több nézőpontú bemutatását javasolja, azokat mindig a saját koruk kontextusában értelmezve, mert ez a megközelítés hatékonyan erősíti a diákok empátiáját és kritikai gondolkodását.
A Történelemtanárok Egylete a pedagógusképzések átalakítása kapcsán javasolta többek között a szakmai és civil szervezetek képzéseinek szélesebb körű beszámítását, valamint a 120 órás továbbképzés teljesítési idejének hét évre történő visszaállítását.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
