Az új kormány részéről már érzékelhető a nyitottság a szülői szervezetekkel való együttműködésre, ennek konkrét keretei azonban még nem alakultak ki – erről beszélt Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója a Népszavának adott interjújában.
Miklós György elmondta, hogy a korábbi kormányzattal szemben most már lehetőségük van közvetlen egyeztetésekre a minisztériummal, sőt, a november 24-re meghirdetett Országos szülői értekezlet előkészítésében is részt vehetnek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a civilek javaslatai egyelőre nem minden esetben jutnak el a döntéshozatalig. Példaként említette, hogy a nyári társadalmi egyeztetés során nem vették figyelembe azt a kérésüket, hogy a szülők is véleményezhessék az iskolaigazgatói pályázatokat, bár ennek későbbi rendezésére ígéretet kaptak.
A Szülői Hang egyik legfontosabb eredményének tartja, hogy az oktatásirányítás napirendre vette az iskolaérettség központosított rendszerének átalakítását, amely ellen a szervezet már hét éve tiltakozik. Miklós György szerint azonban a jogszabályi változtatások mellett legalább ilyen fontos lenne a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés javítása.
Sajnos nagyon gyakori, hogy a szülők problémajelzését nem veszik komolyan, nincsenek érdemi válaszok
– fogalmazott. Úgy véli, az iskolákban és óvodákban olyan panaszkezelési protokollra lenne szükség, amelyet a gyakorlatban is betartanak, és amely biztosítja, hogy a szülői jelzéseknek valódi következménye legyen.
A szülői munkaközösségek szerepét is erősítené: szerinte fontos lenne, hogy ezek ne csupán az iskolaigazgatók ügyintézőiként működjenek, hanem a szülők közösen is felvetethessék a problémáikat.
Az interjúban arról is beszélt, hogy a kormányváltás óta a Szülői Hang számára az adománygyűjtés és az önkéntesek toborzása is nehezebbé vált. Tapasztalataik szerint sokan az új kormánytól várják a problémák megoldását, viszont a közoktatás átalakítása hosszabb folyamat, amelyhez a szülők aktív részvételére is szükség van.
A szervezet ezért a következő időszakban a szülők jogainak megismertetésére, valamint a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció javítására helyezné a hangsúlyt. Miklós György szerint a cél az, hogy a családok ne maradjanak egyedül az iskolai és óvodai problémáikkal, hanem olyan közösséghez fordulhassanak, ahol segítséget és támogatást kaphatnak.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.