Mire kapott az MCC nyolc év alatt 1 milliárd forintot Matolcsyéktól?

Középiskolások külföldi tanulmányútjaira, egyetemi képzésekre, konferenciákra és szakmai programokra is jutott abból az összesen 1,1 milliárd forintból, amelyet a Mathias Corvinus Collegium nyolc év alatt kapott a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól. A Telex által kiperelt dokumentumokból azonban nem derül ki pontosan, hogyan használták fel a teljes összeget.

A Matolcsy György jegybankelnöksége idején létrehozott Pallas Athéné Alapítványoktól nyolc év alatt összesen 1,1 milliárd forint támogatást kapott a Mathias Corvinus Collegium – írja a Telex a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME) peres úton megszerzett dokumentumok alapján.

A támogatások jelentős részét, összesen 750 millió forintot 2021 szeptembere és 2023 májusa között ítélték oda az MCC-nek. Ebből 500 millió forintot egy 2022 márciusában jóváhagyott pályázatra, további 250 millió forintot pedig egy 2023 májusában benyújtott támogatási kérelemre kapott az intézmény.

A két pályázat címe ugyanaz volt: „A pénzügyi, közgazdasági és gazdálkodástudományi gondolkodás, a pénzügyi tudatosság, valamint a versenyképesség fejlesztése”. A Telex szerint a két dokumentumban nemcsak a cím, hanem a projekt bemutatása és indoklása is szóról szóra megegyezett. Lényegében csak az időpontokat módosították, valamint két résztvevő személyét változtatták meg.

Külföldi tanulmányutakra és képzésekre is jutott a pénzből

A pályázatokban az MCC többek között képzési és kutatási programok kidolgozására, szakértői elemzések és kiadványok készítésére, valamint előadások, műhelyviták és konferenciák szervezésére kért támogatást.

Az intézmény egy 2023 júniusában megjelent közleményében arról írt, hogy a PADME támogatását a Fiatal Tehetség Programban, a Középiskolás Programban és az Egyetemi Programban részt vevő diákok képzésére fordítják.

A Telex az MCC honlapján négy olyan külföldi tanulmányútról talált beszámolót, amelyeken középiskolás diákok részben vagy egészben az MNB-alapítvány támogatásával vehettek részt. Ezek néhány napos európai utazások voltak. A nyilvánosan elérhető beszámolók alapján a támogatásból emellett két beszélgetést, két szakmai napot, egy százfős konferenciát és egy debreceni diákcsoportnak szervezett tréninget is finanszíroztak részben vagy egészben. Az MCC közgazdaságtan I. és II. kurzusának leírásában szintén feltüntették a PADME támogatását.

Arról azonban nem található részletes, nyilvános elszámolás, hogy az egyes programokra pontosan mennyi pénzt fordítottak, és hogyan használták fel a teljes támogatási összeget.

Mi a helyzet most az MCC-vel és Matolcsyékkal?

A 2026-os kormányváltás után az MCC helyzete is jelentősen megváltozott. A Tisza-kormány döntése nyomán július 31-én megszűnt a szakkollégiumot működtető Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amelynek vagyona, jogai és kötelezettségei az államhoz kerültek. Az intézmény vagyonáért és társasági érdekeltségeiért Kármán András pénzügyminiszter, társadalmilag hasznos tevékenységeiért pedig Lannert Judit oktatási és gyermekügyi, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felel.

Az átalakítás az MCC jövőjével kapcsolatban is bizonytalanságot okozott. Tombor András, az intézmény alapítója október elején élesen bírálta az új állami vezetést, és bejelentette, hogy magyar és európai bíróságokon keresnek jogorvoslatot az alapítvány megszüntetése miatt.

Közben az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt indult büntetőeljárásban is jelentős fordulat történt. Október 21-én a Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette Matolcsy György volt jegybankelnököt, akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítanak. A bíróság október 23-án egy hónapra elrendelte a letartóztatását, többek között a szökés, az elrejtőzés és a tanúk befolyásolásának veszélyére hivatkozva. A döntés ellen fellebbeztek, így az egyelőre nem jogerős.

Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki, ahogy Stofa György, az MNB-alapítványok befektetéseit kezelő Optima Zrt. korábbi vezetője ellen is. A hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellenük. Október 24-én még egyikük tartózkodási helyéről sem volt nyilvános információ.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.